Az elmúlt másfél évtizedben számtalanszor megkerültem kerékpárral a Tisza-tavat. A lényegében végig a duzzasztott tó gátján futó bringaútnak eddig egyetlen gyenge pontja volt: a Poroszló és Tiszafüred közötti szakasz. Itt idén nyárig egyszerűen nem volt más lehetőség, mint a meglehetősen forgalmas 33-as út padkája mentén, az autósok jó indulatában és figyelmességében bízva letekerni azt a hét-nyolc kilométert. Ez többször volt félelmetes, mintsem felemelő, pedig arról a szakaszról is gyönyörű kilátás nyílik az ország legnagyobb mesterséges tavára.
Nyár elején azonban átadták a Tisza-tavi kör utolsó, hiányzó szakaszát. Ráadásul nem azt a megoldást választották, hogy egy picit kiszélesítették a főutat, aztán egy sárga csíkkal megpróbálták leválasztani a bringások sávját, hanem lényegében egy teljesen új, több hídból és egyéb műtárgyból álló utat építettek. Már magáért, ezért a beruházásért is érdemes újra nekivágni a körnek. Ugyanis szerintem felnőtt fejjel is izgalmas tud lenni, ahogy egymás mellett fut a vasút, a közút, a bringaút, miközben mellettünk hajókáznak. A hullámokat idéző hídszerkezet, a töltéseken kialakított pihenők, az egyik holtág fölött lévő felnyitható híd igazi látványosság. Miként a Poroszlói-öböl, az élő Tisza vagy éppen a környékre oly jellemző nádasok is.
Bevallom, hogy a megye útjainak állapota miatt én leginkább Poroszlóról szeretek indulni, így ugyanis csak a Jászladány-Jászapáti közötti buckákat kell túlélni. És másfél óra alatt egy minden szolgáltatással rendelkező települést lehet elérni, ahol nemcsak bevásárolni és akár kávézni lehet az út előtt, de az autót is biztonságban le lehet rakni arra a pár órára. A szabadstrand hatalmas placcától egy kilométer a 33-as út, majd át az új hídon és már a folyó bal partján tekerhetünk Abádszalók felé. Hacsaknem kipróbáljuk, hogy milyen egy épület tetejére feltekerni, és a bringa nyergéből „kilátni”, merthogy erre kiválóan alkalmas a Tiszafüredi Kerékpáros Centrum különleges épülete.
Gyakorlott bringázók olykor lenézik a Tisza-tó körüli utat, mondván, az emelkedők hiányában nincs abban semmi kihívás. Való igaz, hogy a 65 kilométeres kör lényegében nulla méter szintkülönbséggel teljesíthető, ugyanakkor vannak benne „embert próbáló” szakaszok. Például a Füred és Szalók közötti, minden lakott helytől távoli, húsz kilométer, nyíl egyenes részekkel. Ahol hétvégéken kívül legfeljebb csak horgászokkal találkozhatunk, és inkább a monotonitást tűrő képességünket, mintsem az erőnket teszi próbára. Amiért persze az abádszalóki strandon akkor is kárpótolhatjuk magunkat, ha nem akarunk vagy tudunk fürdeni, mert a Poroszlótól Poroszlóig tartó táv felénél igazán jól tud esni egy kis pihenő a fűben, a fák alatt.
Főleg, hogy szerintem ezt követi a Tisza-tavi kerékpárút legizgalmasabb szakasza. Engem legalábbis lázba tud hozni a Nagykunsági öntöző főcsatorna leágazása éppúgy, mint a kiskörei hallépcső vagy maga a duzzasztómű. Ez utóbbi az az építmény, ami a Tisza-tavat létrehozza, és számomra valóban műtárgy, amit ha nem is művészek, de nagy tudású „megfagyott muzsikusok” alkotta immár fél évszázada. Imádom a korlátjáról az örvényeket, nyáron a cikázó fecskéket nézni.
A duzzasztóról leereszkedve, a lezárt területeket megkerülve azonban érdemes egy kicsit jobban figyelni, ha nem szeretnénk eltévedni. A Tisza-tavi kerékpárút régebbi szakaszai ugyanis elég gyengén vannak kitáblázva. Persze, lehet azt mondani, hogy tulajdonképpen csak két irány van – egyik felől jövünk, másik felé megyünk -, így szinte lehetetlen eltévedni, ugyanakkor Kiskörén, Abádszalókon és Tiszafüreden is könnyű pár plusz kilométert összeszedni és a gát helyett a települések központjába betévedni.
Ha megtaláltuk a Kiskörétől Poroszlóig vezető utat, ilyen veszély már nem fenyeget. Itt inkább azt nehéz megállni, hogy a nyolc-tíz kilométerenként feltűnő strandokon és büféknél ne álljon meg az ember. Aki kisebb tömegben, csendesebb helyen szeret strandolni – vagy csak a fűben aludni -, annak Dinnyéshátat tudom ajánlani. Aki viszont a zajosabb, amolyan „balatonos” helyeket kedveli, az tekerjen el Sarudig, ahol mindenféle felfújt vízi vidámparkban is szórakozhat. Már, ha van ereje az utolsó tíz-tizenöt kilométerhez is, merthogy onnan még nagyjából annyi Poroszló, ahol a kör bezárulhat, és a bringa visszakerülhet az autóra.
