Már-már filozofikus kérdés, hogy az a világ, amiben jelenleg élek, élünk, az vajon a lehetséges világok legtökéletesebbike, avagy akad még rajta javítani, jobbítani való? Egymás idegeinek tépdelése és főleg a soha meg nem adható idő elrablása miatt azt javaslom, hogy aki a kérdés első felére igennel válaszol – tehát szerinte a legtökéletesebb világban élünk -, így a másodikra meg csak nemet mondhat, az tényleg inkább itt fejezze be ennek a cikknek az olvasását (és jegyzetelését).

Tehát, ha az előző kérdés első felére nemmel válaszolunk, akkor mielőtt bármilyen kijelentést tennénk, a békesség kedvéért tegyünk fel még további kérdéseket szűkebb „hazánk” tekintetében! Szóval minden tökéletesen működik-e Szolnokon? Vannak-e a városban javításra, megoldásra szoruló problémák? Abban az esetben, ha az első kérdésre egy hangos igen a válasz, a másodikra pedig kategorikusan rá kell vágni, hogy nincsenek, akkor tényleg nem értem, miért kell ezt a cikket még mindig olvasni. (Primitív kommentekhez nem kell olvasni, azokat csak írni kell!)

Amennyiben az előző bekezdés két kérdésére esetleg azt a választ adnánk, hogy nem, nem vagy nem minden esetben tökéletes Szolnok működése, és bizony vannak, lehetnek, elfordulhatnak olyan problémák, amiket érdemes lenne kijavítani, még mindig ne csináljunk ezekről listát. Hiszen fel kell még tennünk egy alapvető kérdést: nekem, nekünk, mint szolnoki lakosoknak, polgároknak, adófizetőknek szabad-e három évtizeddel a rendszerváltás után lakóhelyünk problémáiról gondolkodni? Egyszerűbben: kinek van köze a Szolnok működésében, működtetésében óhatatlanul előforduló anomáliákhoz? Akiknek az előző két bekezdésben már azt javasoltam, hogy inkább ne is olvassák tovább ezt a cikket, azoknak most tényleg csak azt tudom mondani: nehéz lesz vitatkoznunk, mert az alapokról gondolunk teljesen mást. (Marad tehát számukra a lehetőség, hogy mondjuk férfiként egy vagy több trollnéni bőrébe bújva megmondják a tutit, és ezzel energiáikat a jobbítás helyett az uszításra pazarolják.)

Akik idáig azért jutottak el, mert nagyjából ugyanazt gondoljuk, azoknak jelzem, még nem értem a kérdéseim végére. Mert az, hogy úgy véljük, nem minden működik tökéletesen, a hibákról pedig jogunkban áll gondolkodni, tehát közünk van Szolnokhoz, még nem adódik egyértelműen az is, hogy tapasztalatainkat és gondolatainkat szóvá is tehetjük. Tehát a cikk címében feltett kérdés úgy pontos, hogy kinek van köze Szolnok működéséhez, és azt kinek van joga kisebb-nagyobb nyilvánosság előtt szóvá tenni?

Nemcsak én érzem magam hülyén, ha egy demokratikus, európai országban ezen egyáltalán el kell gondolkodni? Persze, akik az előző bekezdésre olyan választ adnak, hogy csak a város kiválasztottjainak van köze Szolnok működéséhez, abban pedig bármilyen hibát felemlegetni az a legnagyobb hiba, azok persze most néznek bambán, és elintézik azzal: igen, hülye vagy! De mondom, velük kár vitatkozni, mert teljesen más alapokról indul a gondolkodásunk.

Már csak amiatt is, hogy szerintem egyáltalán nem jó, ha nem beszélhetünk a hibákról, vagy csak nagyon szűk körben, esetleg úgy a sorok közé rejtve, hogy a jegyzetelők azt gondolják, dicsérünk, mert különben…