2025.08.27. (szerda)

Beoltott kalaposlány

Beoltott kalaposlány

Dátum:

A Köztérkép.hu közösségi szoborgyűjteményen egyre többször tűnik fel szolnoki alkotások bemutatójaként a "kalaposlány" nevű szerző. Kíváncsi lettem rá, és kiderült, Mészárosné Magdit rejti a név, aki egykori szolnokiként, építész-technikusként lett a szobrok lelkes bemutatója.

– Mi a szolnoki kötődése, ami arra indította, hogy a város köztéri szobrait, domborműveit, emléktábláit bemutassa?

– Dolgoztam a városban, és bár ma már Budapesten élünk, időnként, családi okokból is visszajárok. Szolnoki kötődésem a Köztérképen is érzékelhető, hiszen az utóbbi években megszaporodtak az ottani fényképeim és bejegyzéseim. Egyébként építész-technikusi végzettségem is sok segít a szobrokról szóló műlapok megírásában, ami ebben a járványos időszakban kikapcsolódást is jelent.

– Mikor került fel a Köztérképre az első szolnoki bejegyzése?

– Szolnok köztéri alkotásaiból 2013-tól a mai napig 253-at fedeztek fel és tettek közzé a lelkes szoborkeresők a Köztérkép oldalán. Ehhez az utóbbi években magam is több mint hatvan szolnoki alkotás lefényképezésével, kutatásával és bemutatásával járultam hozzá. Ezen a téren azonban az elsőség Tóth György-Gyigyié, aki 172, nemcsak szolnoki alkotás bemutatásánál tart. A számokból kiderül, hogy rajtunk kívül azért mások is készítenek szolnoki szobor leírásokat. Én 2017-ben kezdtem „kalaposlány” név alatt, Tóth György-Gyigyi segítségét kérve.

– Miért éppen „kalaposlány”?

– Egy kalapos-lány fotó feltöltése miatt regisztráltam először a Köztérképen, és hirtelen ezen a néven regisztráltam. Akkor még nem ismertem a Köztérkép működését, eszembe se jutott, hogy majd köztéri alkotások bemutatólapjait fogom elkészíteni, de aztán „beoltódtam”. A budafoki kálváriához vezető lépcső szélén elhelyezett, diákok által készített történelmi tűzzománc táblácskák voltak az elsők, amikről írtam. Nagyon sokat dolgoztam vele, de sok segítséget kaptam a Köztérkép szerkesztőitől is.

https://www.kozterkep.hu/30137/tortenelmi-esemenyek-jezus-szuletesetol-2000-ig

– Hogy jön egy-egy téma, szobor, amiről írni fog?

– Csak úgy. Ez nem egy mindennapos program. Olykor hetek maradnak ki. Olykor a véletlen is segít, akár egy helyszíni felfedezésben, akár internetes keresések közben talált ötletekben. Van úgy, hogy egy társam javasolja egy alkotás megkeresését, amit ő felfedezett az internetes kutatása során, de fizikailag távol van tőle. Ha egy művész valamelyik művét megtalálom, mindig megnézem, miket alkotott még, és azok elérhetőek-e, hogy teljesebbé tegyem munkássága bemutatását. A szolnoki művésztelep szobrászai különös fontosak nekem, ezért is törekszem arra, hogy a szolnoki szobrászok életrajzaiban felsorolt alkotásokat felkutassam. Nagy István vagy Szabó László szobrászművészek több alkotását is megkerestem már, ami nem mindig volt egyszerű, hiszen az életrajzi felsorolások általában csak támpontot nyújtanak a keresésekhez, többnyire sokat kell még hozzá kutatni, a helyszínt pontosítani. Szabó László: Vigyázó madonnájáért például Tiszaújvárosba mentem. Ez a szobor, régi újságcikkek alapján, nagyon közeli képet fest a művész érzéseiről, munkához való viszonyáról. Szabó László szobrászművész életművének a megismerése vezetett oda, hogy róla külön albumot is készítettem.

https://www.kozterkep.hu/35677/vigyazo-madonna

– Mindent sikerül megtalálni?

– Baranyó Sándor hatalmas, algyői mozaikképét, ami egykor az ottani olajosok éttermében volt, elég kalandos módon sikerült „megtalálnom”. Amikor felkerestem a helyszínt, a helyiek nem is hallottak róla. Végül a művész feleségétől kaptam meg az elbontott mozaikkép fotóját, így felkerülhetett a Köztérképre az alkotás és a története.

https://www.kozterkep.hu/36642/kortarsaink

– Meddig megy el egy-egy szobor keresésében, felkutatásában?

– A végtelenségig. Ezt talán jól mutatja az egykori Technika Háza homlokzatán lévő Petőfi dombormű esete, amin először a „Fancsali L.” szignó tűnt fel. Elhatároztam, hogy kiderítem és megkeresem, kit rejt az aláírás. Végül személyesen is sikerült találkoznom Fancsali Lajos bácsival, aki 1948-ban készítette azt a domborművet, és akiről kiderült, hogy élete nagy részében tanított.

https://www.kozterkep.hu/34521/petofi-sandor-dombormu-es-marvanytabla

– Van, ami nem, vagy még nem sikerült?

– Régóta keresem a lehetőséget, de teljesen reménytelennek tűnik, hogy bejussak az egykori Domus áruházba, ahol reményeim szerint még látható a Bokros házaspár egy-egy faliképe. Minden szolnoki látogatásomkor figyelem, hogy van-e mozgolódás az épület körül. Talán egyszer sikerül bejutni, és talán lefényképezhetem a képeket.

https://www.kozterkep.hu/37037/szolnok-900-eves

https://www.kozterkep.hu/37085/eskuvo-es-a-lakas-berendezese

– Miért csinálja?

– Az alkotások megtalálásának öröme mellett jó érzés, amikor észreveszik az emberek azokat az alkotásokat, amiket bemutatunk. Végső soron ezért is dolgozik a jó néhány lelkes szoborkereső.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Társasházi emlék

Emléktábla kerül a Szolnok ispán körút 7. számhoz annak apropóján, hogy fél évszázada költöztek be a tízemeletes 127 lakásába az első lakók, akik akkor a társasházat is megalapították. A táblaállítást kezdeményező Csala Lajossal beszélgettünk, aki 43 éven át volt ott közös képviselő.

Kettős látás A Turczival

A kortárs magyar irodalom megkerülhetetlen alakja Turczi István, József Attila-díjas, Príma Primissima-díjas író, költő szerkesztő, aki oly sokszor bukkan fel szolnoki eseményeken, hogy azt hihetnénk, idevalósi. Az Ünnepi Könyvhét szolnoki programja kapcsán beszélgettünk.

Chiovini Szolnokról

Csak szolnoki témájú Chiovini Ferenc képek lesznek láthatók a Munkácsy-díjas festő születésének 125. évfordulóján, a nevét viselő galériában megnyíló kiállításon. "Nemcsak Chiovini kötődött Szolnokhoz, de úgy tűnik, a szolnokiak is hozzá." Seress Zsuzsával, a galéria vezetőjével beszélgettünk.

Kortárs irodalom élőben

Nosztalgiák a kortárs költészetben címmel Szepes Erika irodalomtörténész előadásával kezdődik az Aba-Novák Kulturális Központban a "korTÁRSAK AZ IRODALOMBAN" előadássorozat október 27-én. A bérletes sorozatról Jenei Gyula ötletgazda-szervezőt kérdeztük.