Ha hirtelen kellene válaszolnom, hogy ebben az évadban, melyik volt a Szolnoki Szigligeti Színház legjobb darabja, akkor azonnal rávágnám: a La Mancha lovagja. Kis gondolkodás után lehet, hogy csak dobogós lenne Cervantes története, mert nehéz választani Radó Denise három idei rendezése közül.
Nyíltszíni taps, hosszú nevetések, a végén pedig elkapott mondatok a ruhatárnál: "ez jó volt". A színpadon szinte folyamatos hangoskodás, veszekedés, ütődöttség és intrika. A történet szerint egészen egyszerű emberek a XVIII. századi Itáliában. Vagy itt és most?
Fél éve voltam utoljára moziban. Szóval mindegy volt, hogy mit játszanak a Tisza moziban május elsején, tulajdonképpen bármire beültem volna. Az Amíg a lagzi el nem választ című spanyol romantikus vígjáték azért meghaladta a "bármi" kategóriát, mégis más miatt lesz örökre emlékezetes.
Sokat ígért a Szigligeti Színház idei, negyedik bemutatója. Elvitathatatlan, hogy különleges is lett A mi kis városunk. Nemcsak a színészeket, de a szolnoki közönséget is kizökkenti a megszokottból. Ugyanakkor napokkal később is nehéz véleményt mondani, mert sok nyitott kérdés maradt.
