Hívtam már meg nem szolnoki barátaimat, hogy nézzék meg a Szigligeti Sztárcsinálók előadását, mert úgy érzem, a város határain túl is vállalható. Az alkotók közül pedig szívesen marasztalnám Nagy Viktort, Nagy Lórántot és Molnár Györgyit, hogy sok hasonló produkció szülessen.
Makk Károly új filmjéért legalább kétszer fizettem. Egyszer, amikor a közös kasszából támogatták az elkészítését, másodszor pedig, amikor vettem rá két jegyet a Tisza Mozi pénztárában. Azon az estén ketten láttuk az Így, ahogy vagytok című új magyar filmet. Azok sem vesztettek semmit, akik nem csatlakoztak hozzánk.
Nem tudom, mi az a szapropelit és azt sem, mit csinálnak rigolírozás közben. Azt viszont érzem, hogy eszméletlen kincsek vannak a Damjanich János Múzeum birtokában, aminek egy részét az új régészeti állandó kiállításon meg is mutatják. Kérdés: ki a célközönség a következő évtizedben?
A kaktusz virága a szórakoztató színház egyik klasszikusa. Nem akar mélyen szántó gondolatokat közvetíteni, csupán egy este kikapcsolni és nevettetni. A francia szerzőknek köszönhetően vannak benne jó szerepek, a Szenes-Nádas párosnak meg hála, ismerős dallamok.
