(A CIKK MEGJELENÉSE UTÁN DERÜLT KI, HOGY AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚRA MIATT ELMARAD A HADIJÁTÉK .)

– Mennyire tépázta meg a koronavírus a hadijátékokat bemutató honvéd hagyományőrzőket?

– A jubileumi, 25. szolnoki csatát 2020-ban még meg tudtuk rendezni, hiszen csak bő egy héttel utána jöttek a lezárások, a tavalyi viszont a covid miatt már elmaradt. De nemcsak mi jártunk így, rengeteg hadijátékot törölni kellett azzal együtt is, hogy azért tavaly nyáron már néhány rendezvényt meg lehetett tartani, például a komáromit. Ugyanakkor a lezárás időszaka a hagyományőrzők táborát is átrendezte, hiszen több ezer emberről van szó, és volt, aki más elfoglaltság után nézett. De épp most nézegetem az idei szolnoki csata részleteit, és úgy látom, szinte valamennyi 48-as hagyományőrző csoport megjelenik majd a Tisza árterében. Létszámát tekintve kicsit erősebb is lesz az idei csata, mint a legutóbbi.

– A külföldi hagyományőrzők is el tudnak jönni?

– Idén Csehországból is várunk hagyományőrzőket, miként Lengyelországból is. De érkeznek a székely hagyományőrzők is, illetve néhány osztrák bajtársunk is el tudta fogadni a meghívásunkat. Magyarországról pedig Zalaegerszegtől Szegedig mindenki itt lesz, hiszen mégiscsak ez az év első ilyen hadijátéka. Ez azt jelenti, hogy a Tiszavirág-híd lábánál nyolc ágyúval, tizenkét lovassal és mintegy kétszáz gyalogos és tüzér katonával játsszuk majd újra az 1849. március 5-ei szolnoki csatát.

– Miben lesz más az idei hadijáték, mint akár a 25. vagy bármelyik korábbi?

– Bővült a szakirodalom az előző szolnoki hadijáték óta, hiszen tavaly egy minden eddiginél bővebb dokumentumkötet jelent meg az 1849. március 5-ei ütközetről Kemény Krisztián jóvoltából. Ez egyértelműen vissza fog köszönni a narrációban, amit idén is Dr. Kedves Gyula ezredes, kiváló hadtörténész tart majd. Egyébként minden évben igyekszünk valami új elemet belevinni a hadijátékba, picikét bővíteni. Ebben a technika fejlődése is a segítségünkre van, hiszen például a fejlődő pirotechnikának köszönhetően a korabeli ágyúgolyók becsapódását egyre élethűebben tudjuk imitálni.

– Befolyásolhatják-e az orosz-ukrán események a március 5-ei programot, akár csak azért is, mert az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverésében a cári Oroszország jelentős szerepet játszott?

– Az 1848/49-es események egészen mások a mi olvasatunkban, mint az osztrákokéban. Akkor egy 180-200 ezer fős magyar és egy hasonló méretű osztrák sereg állt egymással szemben, és mindaddig, amíg a császár nem kért segítséget a cártól, a magyar erők az ország egész területén sikerrel harcoltak, amit a szolnoki csata is mutat. Az viszont elvitathatatlan tény, hogy a császár a 200 ezer orosz katona nélkül nem tudta volna leverni a magyar szabadságharcot, de ennek a beavatkozásnak még nem volt köze a szolnoki csatához. Napjaink eseményei pedig reméljük, nem lesznek ránk hatással, de ugye messze még a hétvége.

– Több mint huszonöt éve játsszák el újra és újra a szolnoki csatát. Mennyire van érdeklődés az ilyenfajta hagyományőrzés iránt?

– Ha arra gondolok, hogy az első szolnoki csatánkat mennyien látták, és hogy két évvel ezelőtt már legalább nyolcezren nézték a hadijátékot, akkor egyértelmű az érdeklődés növekedése. Az utánpótlás is folyamatos, hiszen mindig esnek ki a hagyományőrzők közül is, mert a munkahely vagy a család több időt igényel. Ugyanakkor a Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadikultúra Alapítványt, amely a szolnoki csatát is szervezi, éppen azzal a céllal hoztuk létre, hogy részt vegyünk az oktatásban, a történelemkönyvekben leírtak kézzelfoghatóvá váljanak. De ez mégiscsak egy játék, egy olyan komoly játék, ahol érdekes a fegyverekkel bánni, közben pedig életre szóló barátságok is szövődnek.

– Önön kívül van még valaki, aki ott volt ez első szolnoki hadijátékon?

– Persze, négyen-öten még vagyunk abból a csapatból, akik az 1996-97-es szárnypróbálgatásnál is ott voltak. És kint leszünk szombaton a csatatéren, mindenki a szakértelmének megfelelő beosztásban.