2025.08.27. (szerda)

Valóságból szőtt mese

Valóságból szőtt mese

Dátum:

Egy mese, aminek minden pillanata mögött ott a valóság. Egy olyan teremtett világban játszódik, ami lebegve emelkedik el a válóságtól. Néha horror, sokszor romantikus vígjáték. Madarász Isti új filmjének, az Átjáróháznak minden pillanatát élveztem, és vártam a még többet ígérő következőket.

Nehéz eldönteni, hogy az Átjáróháznak a forgatókönyve, a látványvilága, a rendezése vagy a szereplői a jobbak. Mert mindegyik nagyon erős, és egymásra licitálva adódnak össze. Régen láttam olyan könnyed magyar filmet, aminek minden pillanatát, nem hogy élveztem, de mindegyik közben már vártam a következőket, mert sejtettem, hogy az előzőknél is többet kapok. Azt hiszem, ilyen egy jó film. Pedig alapvetően nem szeretem sem a horrort, sem a fantasyt, mégis Veres Attila forgatókönyve, Horgas Péter látványvilága és Madarász Isti rendezése teljesen levett a lábamról. Így még az sem zavar, hogy a főszereplő Rujder Vivien és Bárnai Péter mellett Árpa Attilával, Kulka Jánossal, Dobó Katával és Galla Miklóssal próbálják népszerűsíteni ezt a mozit, holott Székely B. Miklós, Mészáros Máté vagy Nagy Mari sem kevésbé fontos szereplői a két világ, a halál mezsgyéjén játszó mesének, nem is beszélve azokról, akiknek a vége-főcímen kívül lehetetlen megtalálni a nevét. Pedig!

Madarász Isti rendező miatt nem volt kétséges, hogy megnézem az Átjáróházat is. A 2016-ban készült és méltatlanul kevés figyelmet kapott Hurok ugyanis az évtized egyik legjobb krimije volt, a 2015-ben forgatott Fekete múmia átka pedig biztos, hogy benne van nálam a 21. század eddigi tíz legjobb magyar filmjében, ráadásul a legszebb – általam mindig megkönnyezett – tisztelgés Rejtő Jenő előtt. Rujder Vivien miatt is biztos voltam abban, hogy látnom kell ezt a tulajdonképpen már vagy két éve forgatott filmet. A fiatal színésznő ugyanis nemcsak színpadon alakított már számomra emlékezeteseket – a Liliomfiban Budaőrsön, a Bánk Bánban, a Káli holtakban a Katona József Színházban -, de az Apatigris című sorozatban és a Nagykarácsony című moziban is szerettem.

A jövőben viszont biztos vagyok abban, hogy ha újra feltűnik Horgas Péter neve egy film alkotói között – mint ahogy eddig több tucatban szerepel is -, akkor azt is meg fogom nézni. Mert ennyire jól átgondolt, a történetet minden pillanatában így szolgáló és működő látványvilágot, díszleteket, jelmezeket, kellékeket és környezetet magyar filmben nagyon régen láttam. Nem akarom semmihez sem hasonlítgatni, de talán a Charlie és a csokigyár vagy a Liza, a rókatündér volt valami hasonló. A mai környezetben felbukkanó régi autók, a túlvilágra váró halottak „beszélő” jelmezei, Kútvölgyi Erzsébet toronyházban lévő lakása, és a fények mind az élők valósága és a holtak meséje közötti pillanatok szétválasztását szolgálta. A látvány pontosan közvetítette, hogy mikor emelkedünk el a valóságtól, miközben a történet egyetlen pillanatra sem feledtette, hogy ebben a mesében hol vannak a tanulságok.

Ehhez persze kellett nemcsak a kiváló alapötlet, a remek mese, de a nagyon jól megszőtt történeti háló is. Veres Attilának ez az első nagyjátékfilmes forgatókönyve, ami azért reményt ad arra is, hogy a magyar filmgyártás sztárolt, de inkább már kiégett írói után is van élet, és joggal taszíthatók le a trónjukról. A főleg a fantasy területén mozgó, Zsoldos Péter-díjas forgatókönyvíró szerethető karakterek köré épített egy olyan mesét, amiben szeretnénk hinni. Ráadásul nagyon jól működik a történet egésze úgy is, hogy lényegében novellafüzérként is felfogható a főszereplők története éppúgy, mint a megkönnyebbülésre váró holtak hátrahagyott adósságainak rendezése is.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Aki jót akar

A Színműhelyben Szigligeti labor, Szolnok határain túl Szigligeti karaván, a nagyszínházban az öt bérletes előadás mellett A muzsika hangja, aki pedig még az évad vége előtt megújítja a bérletét, az 2025 és 950 forintért vehet jegyet a június 10-16. között Szolnokon tartandó OSZT-ra.

A szolnoki színészek

Aki nem nézi meg Szolnokon az A salemi boszorkányokat, az ne mondjon véleményt a Szigligeti társulatáról. Régen volt olyan bemutató, amikor ilyen mély csend ült a nézőtéren. Számomra tényleg katarzist hozott Nagy Viktor rendezése és a szolnoki színészek játéka.

Nem vagyunk egyedül

"A bicikliket nekitámasztottuk a délutánnak..." Hát nem gyönyörű? Jenei Gyula Az időben rend van című, az Ünnepi Könyvhétre megjelent kötetében olvasható. Ami olyan, mint egy kapu, mögötte egy világgal, amit meg akarok ismerni. Mert kiderül, nem vagyunk egyedül.

Aranykulcs a jövőhöz

Tíz év alatti gyerekek számára "kötelező" a Szigligeti Aranykulcsocska című előadása. Felnőttként lehet hozzám hasonlóan morogni néhány dolog miatt, de egyébként minden csúcstámadó színész és pedagógus előtt fejet kell hajtani. Mert ez az Aranykulcsocska a jövő színházához vezet.