2025.08.27. (szerda)

Igazából mi?

Igazából mi?

Dátum:

Az Igazából apa nem filmtörténeti alkotás, de szerethető. És drukkolok, hogy sokan megnézzék, mert akkor egy vidéki város nyer. A film ugyanis Kecskeméten játszódik, és gyönyörűek a városról bevágott képek. Mi reklámozhat jobban egy turistákra vágyó települést, mint egy közönségfilm? Hát egy jó közönségfilm.

Kaszás Géza igazán megérdemelt már egy olyan filmet, aminek a főszereplője lehet. Igaz, ezt a mondatot még jó néhány magyar színésszel kapcsolatban – Benedek Miklós, Trill Zsolt – le lehetne írni. Kár, hogy ilyen szerencsében általában csak akkor lehet része magyar színésznek, ha maga gründolja össze a filmre és a filmhez valót. Elhiszem, hogy mindenki fejében van egy zseniális történet, tisztelem, ha valaki képes összeszedni néhány tízmilliót, becsülöm, ha a film el is készül, és a mozikba kerül, de ez nem elég.

igazabolapa_400Az Igazából apa egy az átlagnál jobb magyar közönségfilm. Kitűnően illeszkedik a Sas Tamás, Herendi Gábor és Goda Krisztina képviselte vonalba. Megható történet, szép környezet, hazai viszonylatban sztárnak számító színészek – Hernádi Judit, Kamarás Iván -, és bárhol a világon a helyüket megálló művészek – Gryllus Dorka. Sőt, a fiamnak kifejezetten tetszett is.

Nekem azonban van vele bajom. A történet nincs rendesen elmesélve, a mellékszálak nincsenek rendesen befűzve, néhány dolog lógva marad. Vannak poénok, amiket elfelejtettek lecsapni, mert hipp-hopp befejeződik a film. A színészek remekül játszanak – Scherer Péter végre nem az idióta Pepe figurát nyomja -, de mintha nem egy filmben lennének, mintha elmennének egymás mellett a karakterek. Az pedig már csak mellékes kín, hogy a köztéri jeleneteknél nem sikerült kitessékelni a képből a bámészkodókat.

Legyünk őszinték! Jó film nincs rendező nélkül. Márpedig az Igazából apának nincs rendezője. Van egy tulajdonosa. Kaszás Géza, aki megszerezte a pénzt, részt vett a forgatókönyv írásában, szerepelt, és feltételezhetően megmondta, hogy a többiek mit csináljanak. Mennyivel jobb lett volna ugyanez a történet, ha nem a producer írja és rendezi, hanem minden feladatra van külön ember.

Egy magyar vágó – sajnos a nevét nem tudom, egy rádióriportban hallottam beszélni, több amerikai, jelentős produkcióban dolgozott – azt mondta: Amerikában évente készült több száz szórakoztató játékfilm (ilyeneket nézünk hetente a mozikban), az ilyen filmek készítése megtanulható, iparos munka. Aki ebben már profi, az lesz majd képes maradandót és nagyot alkotni. Majd hozzátette: nálunk előbb akar mindenki nagyot alkotni, és lehetőleg soha minőségi, iparos munkát csinálni.

Hát ez a bajom az Igazából apával is. Egy rendes iparos munka lehetett volna. Így meg csak egy szerethető film, amit a színészek mellett Kecskemét ment meg igazán.

 

(Igazából apa, magyar játékfilm, fsz: Kaszás Géza, Varga Boglárka, Kamarás Iván)

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A titánok bukása

A Titánok bukásával csak két baj van. Az egyik, hogy a közel ezer oldalas kötetet nehéz kézben tartani. A másik pedig, hogy még hosszú hónapokat kell várni a folytatására. Nem szoktam Ken Follettet olvasni, de az Évszázad-trilógia első kötetét mindenkinek ajánlom.

Jövőre, velük, ugyanitt!

Nagyjából kétezer ember vastapssal követelte a ráadást január 6-án este a Tiszaligeti Sportcsarnokban. És akkor Masahiro mester intésére ismét zengett a Carmina Burana legismertebb részlete, a Magyar Állami Népi Együttes táncosai pedig megelevenítették a zenét.

Vendégposzt: Az új Esőről

Hamarosan az újságárusokhoz kerül az Eső legfrissebb, idei második száma. A városi és megyei irodalmi folyóirat nyári számát Benedek Szabolcs, József Attila-díjas író, a lap egyik szerkesztője mutatja be. Írását a nyári Esőt is illusztráló Péter László linómetszetei kísérik.

Maradj otthon mozi: Vissza a késő Kádár-korba

Eperjes Károly legjobb filmje az 1986-ban bemutatott, rendkívül béna és a film lényegét sem kifejező című Visszaszámlálás. Eperjes, Ozsda Erika, Bezerédy Zoltán és egy bizonyos Dekleva Jenő hatalmasat alakítanak Erdőss Pál filmjében. Talán mert arról a korról és a kínlódó kisemberekről szól.