2025.10.14. (kedd)

Rejtett kiállítás

Rejtett kiállítás

Dátum:

Meglepődtem, hogy alig két évtizeddel a magyarországi motorizáció indulása után Szolnokon is elindult az autóbusz-közlekedés. Mi több, a két világháború között, több szereplő is próbálkozott ezen a piacon. Honnan tudom? Találtam egy aprócska, de érdekes kiállítást a buszpályaudvaron.

volank-1_400Aki nem jár helyközi autóbusszal, ezért nem igen fordul meg a szolnoki autóbusz- pályaudvaron, az nem fog rábukkanni a helyi tömegközlekedés történetét bemutató kiállításra. Őszinte leszek, az se fogja megtalálni, aki betér a Pelikán Bevásárlóközpontba, mert semmi nem utal a kiállítás létére. Ha valakit mégis érdekel a dolog, lépjen be a pályaudvar várótermébe, és nézzen fel a galériára. Csak egy szűk csigalépcsőt kell megmásznia, és akár két kiállítást is megnézhet. Megéri.

Az egyik kiállítás a szolnoki közösségi közlekedés – leánykori nevén: tömegközlekedés – történeté mutatja be. Nem bonyolultan, nem túlbeszélve, de informatívan. Kiderül, hogy mikor indult az első buszjárat, a két világháború között, milyen szereplők – milyen járműparkkal – léptek be a helyi piacra. Hol és miként épültek utasforgalmi épületek, hogyan zajlott az államosítás, majd mikor lett a 7. számú Volán vállalatból Jászkun Volán. Ráadásul mindezt nem kevés képpel, relikviával és vállalható modellekkel mutatják meg a rendezők.

volnak-2_400A valamikori menetjegyek nézegetése pedig nosztalgikus emlékeket ébresztenek. Emlékeznek még azokra a jegykiadó szerkezetekre, amelyekbe egy régi kétforintost kellett bedobni, majd megrántani, hogy kiadja a menetjegyet? Hány kétforintost nyelt el, és hányszor rettegtünk a 15-ösön a Tisza-liget és a vasútállomás között emiatt. Az első 32 forintos, összvonalas diákbérletem pedig a legendák közé sorolódik a mai jegyárak mellett. Pedig nem is volt olyan régen, amikor először álltam sorban a bérletért.

Ha a reklámon kívül valamit még hozzá lehetne tenni ehhez a kiállításhoz, akkor az a kitekintés lenne. Mert tényleg érdekel, hogy a fővárosban, vagy a többi megyeszékhelyen mikor indult a tömegközlekedés. Meg aztán lehet, hogy az is érdekes lehet, a közösségi közlekedés fejlődése, visszafejlődése milyen hatással volt a város és környéke életére, közvetve vagy közvetetten hány embernek adott munkát a személy- és teherszállítás. (No, igen, a valamikori egyeduralkodó Volán Taxiról is tessék majd mesélni!)

De ne legyünk telhetetlenek. Egyszer biztos lesz majd egy városi múzeum, ahol ezeket is bemutatják majd. Addig meg érjük be a buszpályaudvar galériájának másik, kicsit helyidegen, kiállításával, amely az ejtőernyőzés múltjába kalauzol.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Kísér a múlt

A Rossz versek nem egy pörgős történet. Sőt, még azt se mondanám, hogy egyáltalán van sztorija. Inkább egy halom apró, egymáshoz kapcsolható mozaik, amelyek a szakítását feldolgozni próbáló főhős fejéből potyognak elénk. Generációs film? Melyik generációé? Ahányan nézzük annyiféle.

Igazából mi?

Az Igazából apa nem filmtörténeti alkotás, de szerethető. És drukkolok, hogy sokan megnézzék, mert akkor egy vidéki város nyer. A film ugyanis Kecskeméten játszódik, és gyönyörűek a városról bevágott képek. Mi reklámozhat jobban egy turistákra vágyó települést, mint egy közönségfilm? Hát egy jó közönségfilm.

Hazavihető kincsek

Jobb, mint eredetiben. Akár ezzel a szlogennel is reklámozhatná a Megyei Levéltár a legújabb DVD-jét, amelyen háromszáz év, háromszáz, általuk őrzött - tehát megyei vonatkozású - kéziratos térképének digitalizált változatát jelentette meg. A múlt és a jövő megunhatatlan találkozása.

Történelmi játékfilm iskola

Azt mondják, a rendszerváltás óta nem sikerül vállalható, a magyar történelemről szóló mozifilmet készíteni a hazai filmiparnak. Szerintem megtört a jég. Az Eperjes Károly rendezésében és főszereplésével elkészült Magyar Passió példaértékű történelmi játékfilm lett. Szolnoki szállal.