2025.08.27. (szerda)

Egymás szemébe

Egymás szemébe

Dátum:

Számoljunk egy kicsit! Aztán nézzünk egymás szemébe! És valljuk be, hogy ezt a kampányt, a törvényesen rendelkezésre álló pénzből nem lehet kihozni. Aztán szomorkodjunk: ugyanolyan hazugsággal múlik a régi, mint amilyennel jön az új. Ez pedig nem azt vetíti előre, hogy nem ott folytatódik majd minden, ahol majd abbamarad.

voks1_400A jelenleg hatályos, elmebeteg jogszabályok szerint, a parlamenti helyekért versengő pártok egy képviselő kampányára maximum egymillió forintot költhetnek. Mivel azonban csak 176 egyéni körzet van, a 176 egyéni körzetben kell elkölteni a rendelkezésre álló 386 millió forintot. Tehát, egy körzetben, egy jelölt kampányára akár 2,2 millió forint is elkölthető – törvényesen.

Amit azonban Szolnokon látunk, az biztos, hogy nem ennyibe kerül.

Vegyünk egy szimpla óriásplakátot. Ha ügyesek vagyunk, és baráti áron sikerül megszerezni, legalább 15 ezer forint egy hely, egy hónapra. Ehhez pedig még hozzá kell adni a plakát nyomdaköltségét, ami legalább ugyanennyi.

De nézzük az úgynevezett citylight-okat, azaz a buszmegállókban, illetve a köztereken található, általában világítós plakáthelyeket. Ha ugyanezeken bármilyen terméket akarok reklámozni, akkor nagyobb mennyiségű foglalás estén sem úszok meg egy helyet 8-10 ezer forint alatt. Plusz itt is tétel a plakát gyártása.

A villanyoszlopon sem olcsóbb a hirdetés. Darabját – nyomással, kihelyezéssel, bérleti díjjal – ugyancsak számolhatjuk tízezer forinttal, aminél kicsit olcsóbb a kartonra applikált, feldrótozott változat. És mindehhez jönnek még a molinók, amelyeknél nemcsak a nyomás 25-30 ezer forintos minimum árát, de a kihelyezést, és az illendőségből fizetett bérleti díjat is kellene számolni.

Össze lehet adni, hogy hol tarunk két héttel az első forduló előtt.

És ne csak a Szolnokon látható reklámeszközökkel számoljunk, hiszen a jelölteknek a környező települések lakóit is meg kell szólítaniuk. Ehhez pedig kisebb plakátok, szórólapok, újságok és rendezvények is kellenek. És ezeknél sem lehet mindenre azt mondani, hogy szívességi alapon van.

Vagy lehet, csak akkor fel kell tenni a kérdést, hogy ezekért a szívességekért a szívességtevők mit fognak kérni a szívesség elfogadóitól. Esetleg mit kértek már eddig. És ezek a kérések kinek és mennyibe kerülnek? Ugye nem túl elrugaszkodott azt gondolni, hogy egy ilyen kontraktusnál a közös kassza veszélyeztetve van, volt és lesz.

Vegyük tudomásul, hogy a modern politika egy jó adag marketing. A hatásos marketing pedig nagyon-nagyon sok pénzbe kerül. A nagyon-nagyon sok pénzt pedig valakinek ki kell fizetni. Vagy rögtön és közvetlenül, vagy később, és nem tisztán.

Úgy futunk neki a következő négy évnek, hogy minden jelölt szekrényében már ott ácsorog egy csontváz. Ami előbb-utóbb ki fog dőlni, mert ebben az országban a csontvázaknak ez a sorsuk. És emiatt a megválasztottak ismét nem lényegi kérdésekről fognak vitatkozni, vagy ha mégis, akkor nem szakmai érvekkel győzik meg egymást, hanem a csontvázakkal.

Persze lehet azt mondani, hogy nem mi kezdtük, meg csak így van esély. Rendben. Az új parlament első munkanapjáig lehet ezzel takarózni. Utána azonban nagyon gyorsan egymás szemébe kellene nézni, amnesztiát adni a csontvázaknak, és egy olyan törvényt alkotni, ami nem kényszerít senkit hazugságra, és nem kényszerít senkit a hazugság gyomorforgató tudomásulvételére.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Ne lájkoljanak, induljanak!

A magyar kultúrát ünnepelni éppen olyan, mint az anyákat, a pedagógusokat vagy a gyereket. Évente egyszer megnyugtatja a lelkiismeretünket, aztán megfeledkezhetünk róla, semmibe vehetjük, vagy szemet hunyhatunk, ha bántják. Mint az anyákról, mint a tanárokat vagy a gyereket.

A Terminál ára

Azzal nem vitatkoznék, hogy válság idején mindent meg kell ragadni, ami munkalehetőséget teremt. Egy közel kettőmilliárdos építkezés pedig sokaknak nyújthat megélhetést. Viszont attól, hogy jórészt az Unió finanszírozza, még nincs ingyen, és az átadás után is felkel majd a Nap.

A csok halálos csókjai

A csok kapcsán beszélni kellene azokról az esetleges következményekről, amelyeket csak helyben lehet kezelni. A felpörgő lakásépítésnek ugyanis áldozatul eshetnek pótolhatatlan régi házak, helyükre jellegtelen épületek kerülhetnek, és a belvárosi közművek is összeomolhatnak.

Lakásfogságban (1.)

Önkéntes lakásfogságra ítélve olykor Zoránt dúdolok: "Hogy értsd, egy pohár víz mit ér/Ahhoz hőség kell, ahhoz sivatag kell". Máskor meg az Őrnagy úr jut eszembe, aki azért vágatta le és varratta fel a gombokat a bakáival, hogy ne unatkozzanak, ne gondolkodjanak. Magamnak írogatok.