2025.08.27. (szerda)

Az 1959-es térkép turpisságai

Az 1959-es térkép turpisságai

Dátum:

Hány strand, fürdő és szabadstrand volt 1959-ben Szolnokon? És piactér? Vagy kórház? De szabad-e hinni egy 1959-es kiadású térképnek? Alapvetően igen, de illik némi forráskritikával tekinteni egy olyan kiadványra, ami az akkor már kétszázéves belvárosi nagytemplomról említést sem tesz.

Szolnokról az első polgári használatú térképet a második világháború után 1959-ben adta ki az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Kartográfiai Vállalata. A mintegy húsz év „kihagyás” után megjelent szolnoki várostérképről nagyjából két héttel ezelőtt már írtam, akkor a korabeli városrészeket, az eltitkolt üzemeket és a közösségi közlekedést vizsgáltam a rajz alapján. Már akkor is jeleztem, hogy mivel annyi érdekességet rejt ez a 64 éves kiadvány, hogy egy cikkbe azok nem férnek bele, többször fogok vele foglalkozni. Ezúttal az apró csúsztatások, szándékos vagy véletlen félrevezetések, turpisságok és meglepő információk kerülnek górcső alá.

Ezek közül a legérdekesebb a Vöröscsillag úton lévő, önálló számmal feltüntetett kórház, ami a Megyei Tanács Kórháza (az akkori Vöröshadsereg, ma Temető úton) és a második Zagyva-híd közelében lévő Tüdőkórház mellett került fel a térképre. Az utóbbival együtt ez a Városmajor úti egészségügyi intézmény sem létezik ma már, hiszen a kétezres évek elején ennek a helyére épített a legnagyobb bank egy zárt lakóparkot. De nem ez az érdekes az 1959-es jelölésében, hanem maga a feltüntetése. A Wágner László tervei alapján épült, és 1952-től 10-es számú Honvédkórházként működni kezdett épület ugyanis 1956 októberében megyei kórház lett. Igaz, alig egy hónapig, hiszen a forradalom leverésére érkező, a korábbinál nagyobb létszámú ?baráti? vörös hadsereg megszállta, és 1991-ig szovjet katonai kórházként használta. De akkor mit keres Szolnok 1959-es polgári térképén, amiről akkurátusan lefelejtették az összes katonai objektumot? Lehetséges, hogy e térkép 1957-58 körüli adatfelvételekor még úgy tűnhetett, hogy abban az épületben valóban ideiglenese állomásoznak majd az oroszok?

A kérdésre természetesen nem tudom a választ, de a hány kórház volt 1959-ben Szolnokon felvetést azért érdemes kicsit tisztázni.

A három fent említett – de a valóságban biztos, hogy csak két – kórház mellett az ötvenes évek végén már működött az SZTK, pontosabban a Megyei Tanács Rendelőintézete a Hősök terén. Ugyanakkor a térkép jelöli a MÁV Szanatóriumot is – kis túlzással az 1967-ben átadott MÁV kórház elődjét -, ami az egykori Papp-szanatórium helyén volt a mai Sóház (1959-ben Szabadság) utcában, de akkor persze még nem takarta el a sarki társasház.

A szovjet katonai kórház bizonytalan jelölése – illetve a laktanyák és az ipari üzemek hiánya – felvetheti a kérdést, hogy mennyire tekinthetünk forrásértékűnek egy ilyen, szocialista éberségtől áthatott térképet. Azt hiszem, e térkép alapvető célja mégiscsak a tájékozódás segítése volt, ami rákerült, az nagyrészt fedi a valóságot, maximum a rajzolók nem festették meg a valóság minden szeletét. Illetve olykor véletlenül vagy szándékosan piciket tévedtek. Például a Cukorgyári uszodát biztos, hogy véletlenül tették a Gyökér és a Törteli utcák kereszteződéséhez, miközben az jóval a Sashalmi út előtt volt a gyártelepen. És, akkor itt gyorsan meg is lehet válaszolni, hogy a Tisza szálló gyógyfürdője mellett 1959-ben a Damjanich, a MÁV és a Cukorgyári strandok működtek Szolnokon, a belvárosi hídtól följebb, a Tisza bal partján pedig három szabadstrandot, sőt strandházakat is jelölt a térkép.

A szándékos tévedések közé sorolnám a belvárosi nagytemplomról való „megfeledkezést”. Elég hihetetlennek tűnik ugyanis, hogy a város legnagyobb temploma, miközben rajzban látható a Koltói Anna (ma Templom) utcában, a névjegyzékből egyszerűen kimaradt, így jelölést és térképhálós számozást sem kapott. Ennek következtében egy térképet használó idegen nem vagy csak nagyon nehezen találhatta meg. Nem hinném, hogy csak lefelejtették a rajzolók, hiszen a műemlékek és látnivalók között a vár területén álló plébániatemplom éppúgy szerepel, mint az Ady Endre utcai kistemplom vagy a Partoskápolna. Sőt a Nepomuki Szent János és a Mária szobor (ez a Pólya Tibor utca végén lévő Mária oszlop) mellett a Szent János kápolna is felkerült a térképre. Ez utóbbi azért is fontos, mert a Hullám és a Pálfi János utcák sarkán álló egykori, a városrésznek is nevet adó kápolnának ez az utolsó jelölése, azaz valamikor a következő években bontották el.

A ma már Újvárosnak vagy Ipartelepnek nevezett városrészben 1959-ben „bolyongva” érdekes felfedezni, hogy a Hullám utca végén állandó piacot jelöl a térkép. A másik hasonló jelölés a még girbegurba Ady és csak tervezett Ságvári utcák sarkához, tehát a mai piac helyére került, miközben – és ez egy kis turpisság – önálló vásárcsarnokot is „hazudtak” a városnak e térkép szerkesztői. A Csarnok és a Hubay Ferenc utcák találkozásánál – nagyjából a mai Hild téren – ugyanis vásárcsarnok biztosan nem volt, maximum két, kereskedőknek helyet adó „üzletsor”, amiknek a környékén zajlott a piacozás. Hisz ne feledjük, a szolnokiak régi vágya, egy igazi vásárcsarnok csak 1973-ra teljesült!

De ez legyen ennek a térképnek a legnagyobb hibája, amikor olyan fontos dolgokról is „tudósít”, hogy például 1959-ben már a Ságvári (Szapáry) úton volt a rendőrség, a Beloiannisz-Dimitrov (Baross-Elek István) utcák sarkán a mentőállomás, és a Pálfi és a Tiszaparti helyén a tűzoltóság. Azaz még ott, ahol a háború előtt az államrendőrség működött, a hatvanas években pedig már napközi volt. Nem kevésbé érdekes a Tisza parkba, azaz a Verseghy gimnázium elé jelölt artézi kút, amiről még soha se hallottam. És, ha már meglepő vagy érdekes dolgok, akkor a Ságvári (Szapáry úti) Szakszervezeti központ is ilyen, ami a „hatóságok, hivatalok” felsorolása között szerepel, miközben a színháztermében – amit később Ságváriként, Borostyánként emlegettünk – az ötvenes években nemhogy táncmulatságok, de színházi előadások is voltak. Ám erre ez a térkép nem utal. Biztos, hogy nem éberségből. Inkább tudatlanságból. Mert simán előfordulhatott akkor is, hogy valami szolnoki Pesten készült.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnoki házak (42.): 30 éves, üres kollégium

Idén ünnepelhetnénk átadásának harmincadik évfordulóját, csak lehet-e pezsgőt bontani egy évek óta üresen álló kollégiumra és szállodára? A nyolcvanas évek második felében határidő előtt, komoly összefogással felépült, 300 fős diákszállóra még 2009-ben is költöttek. Hotel Student a Tisza-parton.

Egykori szeptemberek: Beruházási hírek

Hetven éve akadozott az Áchim iskola és az SZTK építése. Hat évtizede a MÁV kórház beruházásával voltak lemaradva, miközben az állomás rekonstrukciója elindult. Fél évszázada óvodák nyíltak, áruházak épületek, 1984-ben pedig megnyílt a Széchenyi lakótelep harmadik iskolája.

bSZ2011: Felvonulók nézték

Az 1976. május 1-jei felvonuláson készült fotókat, és hozzájuk tartozó érdekes információkat kaptam Péter Ferenctől. A négy kép nemcsak azt mutatja meg, hogy három és fél évtizede hogy nézett ki a Kossuth tér, de bepillantást enged a korabeli munka ünnepének díszleteibe is.

Szolnok 900 (10.): Emlékkönyv (2.)

A Járműjavítót is lehetett mással össze nem téveszthető stílusban ábrázolni, miként az olajiparról is születhetett olyan grafika, amit többször kell megnézni. Az egykori Tabánt felfaló Kun Béla körúti lakótelep pedig jellegzetes ábrázolása annak, ami a Szolnok 900 márka alatt történt.