2025.12.1. (hétfő)

Macskanyelv, mecsi, Lenin-kép

Macskanyelv, mecsi, Lenin-kép

Dátum:

Amikor én még kissrác voltam, délutánonként őrsi gyűlésre jártunk, az ezerötös Lada volt álmaink tárgya, Lenin-képek lógtak a falakon, a Macskanyelv volt az egyik legfinomabb csoki, és a koszos ruhánkat anyu Tomi mosóporral mosta. Kissrác korom ismerős tárgyai, sok ismeretlen dokumentummal a megyei levéltár legújabb kiállításán.

retro5_400– Ezt a narancssárga ruhát, a horgolt vállkendőt és a műanyag nyakláncot a hetvenes évek elején hordtam – mondja nevetve Czégény Istvánné, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár igazgató-helyettese, amikor arról kérdezem, hogy a május 17-től látogatható kiállításon vannak-e személyes tárgyai. A két hatalmas levéltári polc között álló próbababára mutat, majd a szemben lévő lakószoba-belsőben álló női alakra. – A hölgy kalapját és a táskáját a nagymamámtól hoztam.

A megyei levéltár jövő februárig látogatható „Amikor én még kissrác voltam” című, a Kádár-kort megidéző kiállítás tárgyainak többsége hasonló módon került a tárlókba. Ottjártamkor éppen a Magyar Hadi- és Gépjármű-technikai Alapítvány lelkes munkatársai helyeztek el, a korabeli járműveket bemutató vitrinben, egy régi csuklós Ikarus modellt. Ahogy nekik köszönhető a levéltár udvarán parkoló Csepel teherautó is, amihez hasonló sokszor tűnt fel a puha diktatúra éveiben Szolnok utcáin is.

retro3_400– A levéltári iratok sokkal beszédesebbek, ha korabeli tárgyak között mutathatjuk be őket – teszi hozzá Fülöp Tamás, a levéltár igazgatója. – Azt hiszem, ezeknek a tárgyaknak a többsége most még megtalálható, megmenthető, és sokaknak okoz majd örömet, ha felismerik gyermekkoruk vagy fiatalságuk egy-egy jellegzetes darabját. Egy ma még vitatott, de sokak számára személyes élményt is jelentő korszakot próbálunk így bemutatni.

A kiállításon mintegy ezer tárgy idézi a 40-50 évvel ezelőtti időket. A tucatnyi vitrin mellett iskola, konyha, lakószoba és iroda enteriőröket alakítottak ki a rendezők. Érdemes mindent alaposan és többször megnézni, mert mindig akad majd valami apróság, ami elsőre elkerüli a figyelmet. Az iroda íróasztalán például ott egy 1969-es naptár, bejegyzései között pedig egy feladat: koreai küldöttség fogadása. A kereskedelmet bemutató vitrinben egy 1970-es számla igazolja a legendát a háromhatvanas kenyérről. A csoki papírok láttán esküszöm az ízeket is éreztem.

retro8_400– Az őrsi naplókat és a zászlókat két szolnoki iskolától kaptuk, a brigádnaplók egy részét pedig magángyűjteményekből – folytatja a levéltár igazgatója, miközben jókat mosolygunk valamelyik iskola orosz szakkörének vállalásán, a korabeli táborokban és ünnepségeken készült fotókon. – A dokumentumok többsége természetesen a levéltár gyűjteményéből kerültek a kiállításra, de például a fotók egy része az MTI archívumából származik.

A kiállítás rendezője és az igazgató is büszkén mutatja a levéltár saját anyagából való plakátokat: Omega és Neoton koncertről, a szolnoki Integrál együttes bulijáról, Augusztus 20-áról, vagy éppen a Szolnoki Szigligeti Színház Básti Lajos rendezte előadásáról. Köztük korabeli árcédulák, fotók, a földön pedig bakelit lemezek borítói.

– Elsősorban az iskolai csoportokra, a helyi klubokra számítunk, de természetesen bárki előtt nyitva áll a kiállítás – mondja Czégény Istvánné. – A bejelentkező csoportok tárlatvezetéssel nézhetik meg a kiállítást, és elárulom, a háttérben halkan, korabeli slágerek szólnak majd.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Ritka látnivalók

Ha be akarják járni például a Damjanich János Múzeum épületét a pincétől a padlásig, akkor erre szinte az egyetlen alkalom a Kulturális Örökség Napjai, amit ezen a hétvégén rendeznek. De bekukkanthatnak a megújult Szegő Gábor Általános Iskolába is. Szubjektív programajánló.

Benne vagyunk a színházban

Mindenki szerelmes és mindenki boldogtalan. Gyönyörűen beszélnek és minden jól hallható. Mintha nemcsak három vendég játszana a darabban. A szokatlan helyen lévő színpadon kívül az egész terem játéktér. Székely Kriszta szolnoki Sirályát nem lehet csak nézni. Részévé válunk.

Szente Vajk megmutatta

Hogy miként kell egy félévszázados, operettbe hajló, korai musicalt 2016-ban úgy színpadra állítani, hogy az arra kíváncsiak az eredeti bájt láthassák benne, miközben a fiatalabbak egy szemtelen, friss játékot élvezhessenek. A könnyedség mögött persze felsejlik a tiszteletet parancsoló gépezet.

Sztártól jövő kritika

Szolnok minden hirdetési felületén hetek óta ott kellene lennie Szurcsik József Alattvalók című képének. Mert ezzel a tökéletes társadalomkritikával lehetne leginkább felhívni a figyelmet arra, hogy egy igazi, kortárs sztár állít ki a Szolnoki Galériában. Kihagyhatatlan és különleges élmény.