2025.08.27. (szerda)

A ’74-es szolnoki VB emlékei

A ’74-es szolnoki VB emlékei

Dátum:

Az 1974. július 25-én megnyílt XII. Ejtőernyős Világbajnokság Szolnok történetében talán az első olyan esemény, amire mai szemmel nézve is irtózatos mennyiségű "emléktárgy" készült. A megnyitó előtt a megyei napilap arról írt, hogy 14 ezret hoznak forgalomba. Hármat bemutatok.

A hetvenes években a cigarettázás még messze-messze nem az az üldözendő szokás volt, ami az elmúlt évtizedben – amúgy nagyon helyesen – lett. Fél évszázaddal ezelőtt még teljesen természetes volt a dohányzás a filmekben, a tévéműsorokban, sőt politikusok és művészek is láthatók fotókon cigarettával a kezükben, sőt füstöt eregetve is. Így talán nem is lepődünk meg azon, hogy a korabeli „marketing” is előszeretettel használta a „márkázott” cigarettásdobozokat. Készült ilyen az aktuális pártkongresszusokra épp úgy, mint Szolnok 900 éves jubileumára, vagy éppen a XII. Ejtőernyős Világbajnokságra.

A mellékelt cigarettás „dobozt” Kádár-Csomor Gábortól kaptam, természetesen már üresen. A nem túl kemény papírból hajtogatott „dobozban” annak idején az igen népszerű Fecske márkájú cigarettából csomagoltak 20 szálat, amint az olvasható is rajta. Nem tudom, akkoriban milyen árban volt egy doboz Fecske, de ezt a VB logójával díszített és ejtőernyőkkel telerakott kék pakkot 5 forint 50 fillérért árulták, amit szintén előre rányomtattak a csomagolásra. Illetve az is egyértelmű, hogy a magyar dohányipar termékét a ma már nem létező Egri Dohánygyárban állították elő, vagy legalább csomagolták. Csupán egyetlen dolgot nem értek: ha ez egy nemzetközi eseményre készült termék volt, miért nem írták rá egyetlen idegen nyelven sem, hogy mi ez, ki gyártotta és főleg miből.

Teljesen természetes, hogy a több tízezer nézőt Szolnokra vonzó, majdnem három héten át tartó eseményre képeslapot is megjelentetett a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. És azon sincs mit csodálkozni, hogy a mellékelt négyképes anzikszhoz nem készültek új képek, hanem a korábban már képeslapon megjelent fotókból válogattak a szerkesztők. A jobb felső sarokban Járai Rudolf légifelvétele látható, míg a bal alsóba egy olyan 1970 utáni kép került, amin már a Centrum Pavilon és a Várkonyi téri 18 emeletes is látható. A korabeli válogatásokhoz képest egészen korrektnek mondható, hogy erre a nemzetközi forgalomra is számító lapra két, szocializmus előtti építmény is rákerült, az akkor már bő hatvan éve álló Damjanich-emlékmű, és a nem sokkal korábban Szolnoki Galériává alakított, a világbajnokság idején 75 éves zsinagóga. A lap hátulján a magyar mellett német, angol és orosz felirattal is bíró anziksz egyetlen korábban képeslapon nem látott fotója a középre helyezett ejtőernyőst ábrázoló kép.

Bár az 1974-es XII. Ejtőernyős Világbajnokság nem azért került Szolnokra, mert a következő évben ünnepeltük a város első írásos említésének 900. évfordulóját, hanem mert a lehetséges magyarországi helyszínek közül ez tűnt a legjobbnak. Ám nyilvánvaló, hogy ha már így alakult, akkor a két esemény között volt némi „kommunikációs” átfedés, azaz a VB-t a jubileum valamiféle felvezető programjának is tekintették egyben. Egyértelműen erre utal az a kis zászló, ami ugyancsak Kádár-Csomor Gábor jóvoltából került a gyűjteményembe, és amelyen nemcsak a VB logója, de a „Szolnok város 900 éves” felirat is látható, természetesen a város kék-sárga színeibe ágyazva.

Gyerekkori emlékeim szerint az ilyen kisméretű, sokszor papírból, ritkábban valamiféle vászonból készülő zászlócskák legalább olyan divatosak voltak a gyerekek és a gyűjtői szenvedéllyel bíró felnőttek körében, mint az apró jelvények vagy a kártyanaptárak. És nemcsak a focicsapatok, de a cégek is rendszeresen jelentettek meg ilyeneket, no meg a különböző kiállításokra is készültek hasonlók. Az 1974-es VB mellékelt zászlója papírból készült. Két darab ugyanolyan nyomatot helyeztek egy háromszög alakú műanyag tokba. Feltételezem, hogy ennek a példánynak a lyukasztása később történt, talán azért, mert valamelyik helyszínen, valamiféle díszítésül szolgált.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnoki házak (38.): A Molnár utca hírmondója

Szolnok tíz legrégebbi épületének egyike a jelenleg Szapáry utca 17. szám alatt álló, üzletházként, illetve hátsó részében Maláta sörkertként funkcionáló, klasszicista stílusú ház. A többször átépített lakóháznak biztos, hogy vannak olyan darabjai, amelyek még a szabadságharc előttről valók.

Szolnoki házak (26.): Kindlovics-bazár

Hogy pontosan ki volt Kindlovics, sajnos nem sikerült kiderítenem. Ahogy azt sem, hogy a Baross utca 2. szám alatti, sarki, emeletes házat pontosan mikor építtette. Az azonban bizonyos, hogy jó érzékkel választott telket a XIX. század végén.

Szolnok 900 (19.): Könyvheti emléklap

A 35. Ünnepi Könyvhét vidéki megnyitóját 1975. május 31-én, Szolnokon tartották a város első írásos említésének 900. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat részeként. Az egyhetes eseményre különleges francia boríték és bele való emléklap is készült, mindkettőn a "kék szolnokival".

Utcasoroló (109.): A parasztpolitikus emléke

A Scheftsik-telep alig száz éves utcája, ami 1947 óta viseli az Ady által "parasztapollónak" aposztrofált politikus nevét. Az Áchim András út kialakulása jól nyomon követhető a város második világháború előtti térképein. Névadója gyilkosára is utca emlékeztet Szolnokon.