2025.08.27. (szerda)

Chiovini Szolnokról

Chiovini Szolnokról

Dátum:

Csak szolnoki témájú Chiovini Ferenc képek lesznek láthatók a Munkácsy-díjas festő születésének 125. évfordulóján, a nevét viselő galériában megnyíló kiállításon. "Nemcsak Chiovini kötődött Szolnokhoz, de úgy tűnik, a szolnokiak is hozzá." Seress Zsuzsával, a galéria vezetőjével beszélgettünk.

– Szolnok, ecsettel címmel nyílik kiállítás a Chiovini Galériában november 28-án Chiovini Ferenc városunkhoz kapcsolódó festményeiből. Az évforduló vagy a különleges válogatási lehetőség inspirálta a január közepéig látható tárlatot?

– Chiovini Ferenc, sokaknak még ma is Feri bácsi, sok szállal kötődött nemcsak az Alföldhöz és Besenyszöghöz, de Szolnokhoz is, hiszen már 1926-ban vendégalkotónak hívták a művésztelepre, ahol 1936-tól állandó tag lett. Hatalmas szerepe volt a Szolnoki Művésztelep háború utáni újjáépítésében, feléledésében, hogy aztán a város egyik meghatározó alakja legyen, aki nemcsak a festményeivel volt jelen a Szolnok mindennapjaiban. Élete végéig itt élt, dolgozott, festette az alföldi tájat, embereket és Szolnokot is. Az örökségét ápoló Dr. Hatvani Istvánnal – aki a dédunokája – a nyáron ültünk le, hogy Chiovini születésének 125. évfordulóján mi is kapcsolódjunk a mesterre emlékező rendezvénysorozathoz, és rendezzünk kiállítást a róla elnevezett galériában. Ekkor jött az ötlet, hogy próbáljunk minél többet megmutatni azokból a képeiből, amelyek Szolnokot idézik.

– Említetted, hogy még ma is sokan Feri bácsiként utalnak rá, és nemcsak festő volt, hanem a város meghatározó polgára, értelmiségije is. Él még az emléke?

– A hat és fél éve megnyitott Chiovini Galériában számtalan olyan látogató fordult meg eddig is, akik egy-egy képét meglátva azonnal elkezdtek emlékeket feleleveníteni és mesélni. Feri bácsi ugyanis olyan dolgokat festett meg, a piacot, a Tisza-hidat, a Zagyva-partot, a Tabánt vagy éppen szolnoki utcarészleteket, amik sokak számára ismerősek. Az elmúlt években az is nyilvánvaló lett számomra, hogy nagyon sok szolnoki család őriz az otthonában Chiovini-képeket, amiktől ráadásul nem is nagyon akarnak megválni, mert számukra ezek jóval többet jelentenek, mint egy festő munkája vagy egy tájkép. Ezért is gondoltuk azt, hogy a 125. évfordulóra rendezett eseményekhez egy olyan tematikával kapcsolódunk, amilyenre még nem volt példa.

– Bukkannak még fel Chiovini-képek a galériákban?

– Szolnokon nagyon ritkán, éppen amiatt, amit az előbb említettem: a helyiek nem szívesen válnak meg a Chiovini-képektől. Azért hagyatékokból, egy-két gyűjteményből alkalmanként bekerülnek képek, és mindig van, aki gyorsan lecsap rájuk.

– Honnan érkeznek a képek a Szolnok, ecsettel kiállításra?

– A kiállítási anyag jelentős részét Hatvani István révén, a család gyűjteményéből kapjuk kölcsön. Összesen 25-30 alkotás kerül majd a galéria falaira, így a családtól kapott festményeket szolnoki magángyűjtők kölcsönképei egészítik ki. Nem a múltba révedés a célunk ezzel a kiállítással, hanem az, hogy megmutassuk, egy 20. századi szolnoki festő milyennek látta a várost.

– Mit takar a Chiovini Ferenc 125. évfordulójához kapcsolódó rendezvénysorozat?

– Cegléden pont a hétvégén zárt be az életműkiállítása, mi pedig január 10-ig leszünk nyitva. Néhány héttel ezelőtt a Damjanich János Múzeumban tartottak egy különleges előadást Chiovini egyik freskótervének mesterséges intelligenciával történő rekonstrukciójáról, Csiszár Róbert, a múzeum munkatársa pedig a mester szakrális művészetéről tartott előadást. És úgy tűnik, jövőre is lesznek még események.

– Ez a kiállítás azért is örömteli, mert lassan három hónap szünet után újra feléled a Chiovini Galéria, ami az úgynevezett Czinóber-ház földszintjén, az egykori Sütő, ma Kreutzer közben van.

– Mindenkinek vannak az életében pokoljárások, meg komoly újjászületések. Nem könnyű három hónap van mögöttem, egy ideig még gyógytornára is járnom kell, ám az elmúlt egy hónapban annyit javultam, hogy nem akartam elhalasztani ezt a nyáron megálmodott kiállítást. Meg egyébként is, egy galéria számára az adventi időszak az egyik legfontosabb az évben, ezért is örülök, hogy a sok nehézség után újra kinyithatok, ráadásul egy ilyen különleges tárlatot is megrendezhetek.

(A Szolnok, ecsettel kiállítás keddtől péntekig 10.00 és 17.30 között, vagy előre egyeztetett időpontokban ingyenesen tekinthető meg. Szapáry út 20., Kreutzer köz felől.)

A cikket Chiovini Ferenc festményeiről készült fotók illsuztrálják: Hízóvágás a Tabánban (Nyitókép), Önarckép (1. kép), Gyerekek a Bástya utcában (2. kép), A szolnoki piac (3. kép.)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Híd az ArtJárón

A Híd Színház improvizációs műhelyéhez is csatlakozhatnak azok, akik július 2-án kilátogatnak az idén 120 éves Szolnoki Művésztelepet ünneplő ArtJáró fesztiválra. A Rigó József vezette társulat Prometheus történetét viszi közönség elé. A Híd vezetőjével erről és az idei terveikről beszélgettünk.

Szolnoki könyvünnep

Szolnokon idén is lesz Ünnepi Könyvhét június első hétvégéjén, a fővárosi könyvünneppel egyszerre. Az események ezúttal is a Kossuth téren zajlanak, idén június 2. és 5. között. A szolnoki könyvhetet szervező Hild Viktor Városi Könyvtár munkatársát Vinczéné Nagy Máriát kérdeztük.

Cinemagic, Denevér és új évad

Ezen a hétvégén a város két pontján ad koncertet a Szolnoki Szimfonikus Zenekar, ahol már nemcsak a szeptember végén induló évadra készülnek, de a következő, több helyszínt érintő Parti-túra tervét is szövögetik. Patkós Imrével, a zenekar szakmai igazgatójával beszélgettünk.

A ’86-os trauma feldolgozása

A szolnoki Tisza-hídon, Csábi József egykori válogatott futballistával, a MÁV FC vezetőedzőjével sétálva vetődött fel Benedek Szabolcsban, hogy megírja annak a magyar válogatottnak a történetét, amelyik utoljára jutott ki VB-re. A korrajzzá lett könyvről a szerzővel beszélgettünk.