Valamikor kevés volt belőlük. Negyven éve olykor még várakozni is kellett előttük. Eljárt az idő a nyilvános telefonfülkék fölött. Csak azért vannak, mert jogszabály írja elő a létüket. Kideríthetetlen, milyen forgalmat bonyolítanak. A legtöbbe persze keveseknek lenne kedve belépni. Vajon a jogszabály rendelkezik a karbantartásukról és a takarításukról? Vagy itt maradtak, így maradtak, a mi bajunk?

Úgy tűnik, a Tiszai hajósok terén új múzeum vagy kiállítóhely nyílik. Az a döntés születhetett, hogy a tér különböző oszlopain őrzi meg a város a parkolólezárásokat beharangozó plakátokat. A praktikus ötlet révén könnyen visszaemlékezhetünk majd az év fontosabb eseményeire. A hamarosan komoly díjakkal elismerendő ötlet gazdái közben figyelnek arra, hogy a téren másfajta - például ellenzéki - tacepaók még véletlenül se maradjanak az oszlopokon. De az is lehet, hogy bizonyos dolgok csak addig fontosak, amíg megtörténnek, költségvetéssel bírnak, utána felejthetők.

Nincs egy éve, hogy hosszú hetekig félpályás forgalomkorlátozás mellett javították a "Százlábú-hidat" az ártérben. Azóta a garanciális javításokra is sor került, amit a gyalogos és kerékpáros sávokon megjelenő csíkok jeleznek. Szerintem minden esélyünk meg van arra, hogy jövő tavasszal ismét lehessen itt veseköveket kezeltetni. Mert az a hülye anyag nem köt rendesen. Vagy valamit rosszul oktattak. Vagy miért nem bírt ez ki egy évet?

Egyesek szerint azért kell örülni a Magyar Rádió egykori szolnoki stúdiója tervezett elbontásának, mert legalább megszűnik a körülötte lévő szemétdomb. Támadt némi mozgolódás az épület körül, így még inkább láthatóvá vált az udvarára bedobált szemét. Kérdés, hogy az ott kinek a szemete? Na meg az is, hogy a szemetelés megszüntetésének a legjobb módja-e, ha e történelmi épület helyére parkolóházat építünk? Gondolkodjunk!