Lényegében a Sólyom utca folytatása az egykori Sportbolt melletti sikátor, aminek köszönhetően nem kell hosszú háztömböket megkerülni. Mondjuk, ahogy az az átjáró mostanában kinéz, elgondolkodik az ember a kerülésen. Sajnos nem tudom, hogy kinek címezhetném a panaszomat. Mert nem tudom, hogy az ott köz- vagy magánterület. A kinézet alapján csak a közröhej a biztos.

Vagy szemétből van sok, vagy kukából kevés. Avagy a fa közelebb van, mint a kuka. A szellemileg korlátoltak meg nem tudnak különbséget tenni a kuka és a fa között. Az 1-es parkoló postához közelebbi részén található ez a kukának használt fa. Hogy van-e összefüggés az ottani éjszakai bandázások és a fa kukának nézése között, persze nem tudhatom. De ez így nagyon nem menő.

Az egy dolog, hogy a Mártírok útja és a Gábor Áron tér sarkára úgy lehetett társasházat építeni, hogy a zebrához vezető sarki járdarészből szinte semmi sem maradt. De, hogy a beláthatatlan kereszteződéstől 1 méterre még egy garázst is sikerült tervezni, engedélyezni és kivitelezni, az azért a szolnoki szakhatóságok, tervezők és építők szaktudásának "reklámjául" szolgál. És senkinek nem veszik el a diplomáját, az engedélyét, sőt ki sem rúgják. Legalább gratulálhatnánk az érintetteknek!

Volt egyszer egy kerékpárút. Talán az első Szolnokon. Szandára vitt a 442-es főút mellett. Ma is visz oda a gát tetején egy sóderrel foltozgatott maradék aszfaltcsík. Kellemes út.