Korábban arról volt szó, hogy idén májusban elkezdődik a 40 éves szolnoki vasútállomás felújítása. Ráférne, de nem kezdődött el. Hacsak azt nem tekintjük felújításnak, hogy a peronokon pár hónapja világoskékre festett padokat átfestették sötétkékre. Vállalhatatlan minőségben. Van ahová nem jutott sötétkék festék, így kivillan a világos. Igaz, az összkép - sajnos - illik a pusztuló vasútállomáshoz, Szolnok egyik kapujához.

Nem sokkal fél három után jártam a Kossuth és a Jókai út találkozásánál. Az órára pillantottam. És megállapíthattam, hogy ősz óta senkit sem érdekel, hogy a Szolnok főutcáján lévő nyilvános óra pontos vagy sem. Bár emlékeim szerint évek óta így van ez. Tavasszal már majdnem pontos lesz. De mi értelme egy ilyen órának? Haszontalan. Elfeledett. Csak csúfítja, és nem szolgálja a várost.

Szolnok egyik, fiatalok körében is közkedvelt szórakozóhelye előtt, már közterületen, az utcán hónapok óta vígan virágzik a gaz. Gondolom bent nagy gondot fordítanak a 18 éven aluliak és ittas személyek ki nem szolgálására, illetve a koronavírus megelőzésére, így az épület előtti gyomtalanításra már nem jut idő. Meg nem is az ő területükön nő a gaz, mi közük lenne hozzá? Más tulajdonával sem akarnak babrálni. Gondolom én.

Szolnokon népi hagyomány a közlekedési táblák elfordítása. Annak, akinek szilveszter éjszakáján vagy újév hajnalán is sikerül KRESZ-táblát fordítania, a néphagyomány szerint egész évben lesznek még ilyen sikerei. Akinek netán frekventált helyen, egynél több táblát is sikerül olyan irányba állítania, hogy a szerkezet értelmét veszítse, annak a város lakói minden jót kívánnak. Például: ez legyen idén a legnagyobb sikered!