A Lime roller szeret az oldalán pihenni. Bárhol a városban. Biztos, bennem van a hiba, de több rollert látok széthagyva a városban, mint rendeltetésszerű használat közben. Néha úgy tűnik, lassan nemcsak szemétszedést, de rollerszedést is szervezni kellene. Hogy valakinek az üzlete jól menjen. Megvárjuk, amíg keresztülesik valaki egy elhagyott rolleren? Vagy valakinek az autójára dől egy ilyen súlyos szerkezet? Vagy Szolnokon minden rendben. Párizsra meg kár figyelni.

Az idei első hó egy nagy tanulságot is hozott. Kiválóan megmutatja, hogy melyik járdának és közterületnek nincs gazdája, azaz hol vannak a város senki földjei. Igen, ott, ahol bokáig járunk a latyakba. Gondlom, ezeken a helyeken bárki vásározhat, parkolhat vagy akár szemetet is lerakhat. Szólni senkinek sincs jogalapja.

Lassan egy hónapja nincs gazdája ennek a lyuknak a Madách utca 9-11. szám előtt. Úgy tűnik, egykor a vízművek sertepertélt itt, de aztán hagyták, mint eb a szaharát. Őket nem zavarja, az út tulajdonosát - a várost - nem zavarja, a szolgáltatásért fizető adófizetők meg tűrnek. Hol van itt a gond?

Augusztus 20-án készült ez a kép a Kossuth téren. Még a délutáni nagy buli, és az azzal járó szemét előtt. Amivel csak azt szeretném jelezni, hogy Szolnokon nem nagyon működik a közterületeket takarítása. Így a péntek és szombat esti nyomok hétfőig várják sorsukat. Értem én, hogy munkaidő. De hát a turizmus nem igazodik ahhoz. Sőt, a szolnokiak többsége is talán inkább hétvégén ér rá sétálni. És nem feltétlenül szeret szemétben gázolni.