A megyei rendőr-főkapitányság homlokzatára egy évvel ezelőtt jutott pénz. A százéves épület előtti járda viacolorozása pár éve szintén belefért a költségvetésbe. Idén a Baross utcai aszfalt is megszépült. Csak a rendőrség előtti kerítésre nem futja senkinek. Lehet, hogy azért, mert ez egy "senki kerítése". Ettől függetlenül persze mindannyiunké a szégyen, hogy Szolnok egyik szép utcájában, egy megújult régi ház előtt, ahol ráadásul egy közintézményünk működik, mindenki szeme láttára pusztulhat a kerítés.

Szolnokon még az új építésű házak esőcsatornái is általában az utcákon érnek véget, hát még a régebbieké. Az esővíz így a járdákra, utakra csordogál, emiatt pedig telente nemcsak jégpáncélok lesznek, hanem a résekbe folyó és megfagyó víz ereje miatt tavaszra, nyárra romok is. Seggre esni is kellemetlen. Rossz utakon járni vagy folyamatosan felújítani meg pénzkidobás. De legalább szemmel látható, hol folyik el feleslegesen nagyon sok pénzünk.

Ismerik a mondást, miszerint a hídon akkor kell átkelni, amikor odaértünk? Ha marad a csapadékos, de napos idő, akkor előbb-utóbb szolnokosítanunk kell a mondást. Valahogy úgy, hogy ha odaértünk a belvárosi Tisza-hídhoz, az átkelés előtt gyomláljunk kicsit. Mert előfordulhat, hogy különben nem találjuk meg a hidat.

Mindenki jobban járna, ha ezt a táblát végre leszerelnék a volt Tüdőkórház parkjának bejárata mellől a Városmajor úton. Kár közhírré tenni, hogy elcsattant 22 millió forint, de a haszna már 3 év elteltével sem látható. Van az úgy, hogy valami nem jön össze, és jobb hallgatni róla. Én se írnék többet egy újjá nem éledt parkról, így rám se lenne senki mérges, hogy már megint jár a szám.