A Belvárosi Nagytemplom lassan 270 éve áll. A református is bő 110 éve. De a Városháza ugyancsak bőven túl van már 130-on, és az iskoláink többsége is közelít az ötvenhez. Mit tudhattak elődeink? Nekik miért sikerült tartós épületeket létrehozniuk? Hol lehet a baj, hogy a Pelikán Bevásárlóközpont alatti buszpálya-udvart félig le kellett zárni? Ja, és a plusz költségeket ki fizeti? Vagy nem hibázott senki, csak az anyag, ami 10 év alatt elfáradt?

Szolnokon népi hagyomány a közlekedési táblák elfordítása. Annak, akinek szilveszter éjszakáján vagy újév hajnalán is sikerül KRESZ-táblát fordítania, a néphagyomány szerint egész évben lesznek még ilyen sikerei. Akinek netán frekventált helyen, egynél több táblát is sikerül olyan irányba állítania, hogy a szerkezet értelmét veszítse, annak a város lakói minden jót kívánnak. Például: ez legyen idén a legnagyobb sikered!

A Jubileum téren álló Tanúhegy című alkotás tulajdonképpen Szolnok 1075 és 1975 közötti történetéről tanúskodik, a történelmi idők rétegeit egymásra helyezve. Gyurcsek Ferenc és Kampis Miklós 45 éves munkáját amatőr alkotók kiegészítették. Leginkább az elmúlt 45 év eredményeiről tanúbizonyságot téve. Nagyon helyesen a primitívebb korok rétegeire helyezve a mai üzeneteket. Ez a modern, korunkat valóban tükröző, primitív művészet. Ami elfogadott, hiszen közterületen látható.

Szolnok a félmunkák városa. A tiszaligeti Aréna utcában - a pólócsarnok mellet visz a futópályához - nagyjából 3 hónapja ritkították az erdőt, és azonnal aprították a nyesedéket. Aztán hazamentek a legények. A nyesedékhalmok egy része pedig azóta is ott rohad az út szélén. A fűrészre, az aprítógépre volt pénz, a szállításra nem? Vagy más dolga lett volna? Netán ez valami terv? A város rendjéért felelősek közül 3 hónapja senki nem járt arra? Gyorsan-gyorsan egy képviselőjelölt kamerával szaladjon, mert három hétig még bennük bízhatunk!