2025.11.30. (vasárnap)

Vendégposzt: Régészeti utazások (1.)

Vendégposzt: Régészeti utazások (1.)

Dátum:

Mára mi maradt meg a nagyszerű építészeti alkotásokból, napjainkban milyen kézzelfogható bizonyítékok szemléltetik Szolnok történelmi jellegzetességeit? A különböző korszakokban milyen lehetett a vár és a város? Most induló sorozatunk ezekre a kérdésekre keresi a választ Kertész Róbert.

muholdkepSokan tudhatják, hogy Szolnok fontos szárazföldi és vízi utak találkozási pontján helyezkedik el, a középkorban és a kora újkorban jelentős központ volt. Ugyancsak közismert, hogy az elmúlt ezer esztendőben mind az egyházi, mind a világi és katonai építkezések számottevőek voltak a településen. A Tisza-Zagyva találkozásánál egykor erős vár állott, és Magyarország legkorábbi, állandó Tisza-hídjait is itt építették meg. Ezek az átkelőhelyek nagy szolgálatára voltak az ország kereskedelmének, a 16-17. század békésebb korszakaiban például évente több tízezer szarvasmarhát hajtottak át rajtuk a nyugat- és dél-európai piacok felé.

 

Mára mi maradt meg a nagyszerű építészeti alkotásokból, napjainkban milyen kézzelfogható bizonyítékok szemléltetik Szolnok történelmi jellegzetességeit? A különböző korszakokban milyen lehetett a vár és a város? Most induló sorozatunk ezekre a kérdésekre keresi a választ. A továbbiakból az is kiderül, milyen összetett munka a régészet, milyen sokirányú tevékenységet, gondolkodást igényelnek a hiteles megállapítások.

 

varteruleteAz első kérdésre sajnos röviden csak annyit mondhatunk, hogy Szolnok régészeti örökségéből a felszínen semmi nyom nem maradt, minden a föld és a víz alá került. Pusztulásuk oka egyrészt az, hogy a település meglehetősen viharos történelmet tudhat maga mögött, több alkalommal porig égett, továbbá a középkori és a kora újkori vár, valamint város területét új épületek foglalták el. A természet erői sem voltak kegyesek: a vár utolsó maradványait az 1879-es nagy tiszai árvíz mosta el. (A képen a vár területe a legutóbbi árvíz alkalmával készüklt fotón.)

Ezek a tények önmagukban még nem jelentenének megoldhatatlan feladatot, ennél szomorúbb viszont, hogy a városi régészet nálunk még csupán gyermekcipőben jár. A tervszerű ásatások mindmáig hiányoznak, eddig csak kisebb leletmentésekre adódott lehetőség. A vár és a régi város helyének, valamint települési szerkezetének meghatározásához a szórványos régészeti adatokon kívül az írott források, hadmérnöki felmérések, történeti térképek, légifotók, továbbá a mai utcahálózat, utcanevek, illetve a domborzati és vízrajzi viszonyok nyújtanak támpontot.

 

Tegyünk közösen egy sétát Szolnok múltjában!

A középkort és a kora újkort főként használati tárgyak reprezentálják, emellett jóval kevesebb számban egyéb leletek, például ágyúgolyók is megőrződtek, amelyek a Damjanich János Múzeum kiállításain tekinthetők meg. A fazekas termékek között az ép példányok ritkák, jelentős részük töredékes formában a palánkkal övezett mezőváros, valamint a vár területéről és különösen a vár alatti Tisza-partról kerültek elő.

pityo_400A Bástya utcában 2010. július-augusztusában elvégzett ásatást megelőzően a vár védműveinek – palánkfalak, bástyák és árkok – elhelyezkedéséről, építéséről, átépítéséről sem rendelkeztünk hiteles régészeti adatokkal. Mára a Zagyva eredeti, keleti ágának maradványai is elenyésztek, egyedüli hírmondója a feltöltődött ősi meder, a Pityó területén épített MÁV Kórház előtti kis tó (mellékelt kép). A Zagyvának a Tabán és a Tisza közötti jelenlegi szakasza ugyanis csak az 1550-es várépítés során kiásott várárokból alakult ki.

 

A máshonnan ideérkezők zöme azt sem tudja, hogy a történelmi Szolnok legfontosabb helyére, az egykori vár területére lép, ha a belvárosból átsétál a Gutenberg téri Zagyva-hídon. Néhány elnevezésen kívül – pl. „Vár” városrész, Vártemplom, Várplébánia, Bástya utca – ma már alig utal erre valami. Gyakran a szolnokiakat is megtéveszti a Verseghy úton található, az ezredforduló körül megszűnt Vár ABC helyén működő Vár-Kert Áruház neve. Az épület valójában nem az egykori erődítmény területén található, hanem attól jóval keletebbre.

 

Dr. Kertész Róbert

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnoki házak (19.): Papp-szanatórium

(NYÁR) Szolnok számomra eddigi legrejtélyesebb épülete. Amiről bevallom, hogy szinte semmit, vagy csak nagyon keveset tudok. Éppen ezért érdekel a múltja. Így most azért osztom meg azt a keveset, amit eddig kiderítettem, mert hátha lesznek olyanok, akik kiegészítik ezt a történetét.

Építkezés a Beloianniszon

(NYI) A hatvanas évek első felében folyamatosan építhették és korszerűsíthették a szolnoki közműveket. Legalábbis erre utalnak azok a dátumozott, fekete-fehér felvételek, amelyek bő ötven éve örökítették meg a munkákat. Például a Beloiannisz úton, ahol előbb csatornáztak, aztán meg aszfaltoztak.

Utcasoroló (22.): Lengyel légió u.

Kedves kis utca a megyeháza mellett. Csak az nem teljesen egyértelmű, hogy honnan indul, mikor kapta a mai nevét és melyik légiónak állít emléket. Illetve hová tűnt az utcából az az emléktábla, amely e kérdések többségére egyértelmű választ adott.

Évfordulós álom

Szolnok új városközpontjának a tervét 1969. november 4-én (!) "tette le az asztalra" a Lakóterv Koltai Endre vezette kollektívája. A mából nézve merész álmok részben egy már zajló fejlesztést öntöttek koncepcióba, 54 év távlatából pedig tudjuk róla, hogy sok minden csak terv maradt.