2025.11.30. (vasárnap)

Átverés

Átverés

Dátum:

- Te sem az eszed miatt lettél rendőr - cirógatta meg a fiatal közlekedési arcát a törött karú pincérlány, amikor másodjára mentek végig a Széchenyi parkolóin. - Nem tudom, milyen a viszonyod a kollégáiddal, de a helyedbe rákérdeznék, történt-e Szolnokon az elmúlt napokban különös haláleset.

– Te sem az eszed miatt lettél rendőr – cirógatta meg a fiatal közlekedési arcát a törött karú pincérlány, amikor másodjára mentek végig a Széchenyi parkolóin. – Nem tudom, milyen a viszonyod a kollégáiddal, de a helyedbe rákérdeznék, történt-e Szolnokon az elmúlt napokban különös haláleset.

– Ne bosszants már Tündike – fortyant fel a fiú. – Megbeszéltük Bánékkal, hogy átfésüljük a várost. Miénk a Szecska, a Vosztok, a Kertváros és Szanda. Nem érünk rá a szerinted hülye kollégáimmal beszélgetni.

Folytatta volna, de megcsörrent a lány telefonja. Felvette, köszönt. Majd egyre sápadtabb lett. Letette, és felkiáltott.

– A rohadt életbe! Átvertek. Húzzunk azonnal haza!

– A vasút környéke Bánéké – ellenkezett a fiatal rendőr. – Amíg nincs meg a fekete német kocsi, nem megyünk haza.

– Imádom a kitartásodat, a keménységedet, de vedd már észre, hogy át lettünk vágva! Amíg mi a városban körözünk, betörtek hozzám.

A fiatal közlekedési gázt adott, kivágódott a Karczag László utca végén, és mintha szirénázó rendőrautó lenne a kis Suzuki, robogott az autószalonok felé. A Rékasi út körforgalmába úgy ment be, hogy majdnem felborultak, a Thökölyn pedig legalább százzal söpört végig.

A törött karú pincérlány Mátyás király úti lakásának ajtaját profi módon feszítették fel. Egy pillanat alatt pattanhatott ketté a zár és az ajtófélfa. A lakás azonban nem volt feltúrva. Csak a nagyszobában lévő szekrénysor ajtóit nyitogatták ki. A lány berohant. Mélyen benyúlt az egyik polcon, tapogatózott a ruhák mögött, majd megtörten lehuppant a földre.

– Miközben a városban kocsikáztunk, valaki nyugodtan elvitte a Madas-ház kincsét – jegyezte meg bűnbánóan a fiatal közlekedési rendőr, miközben a lány mellé térdelt és megcsókolta. – Hívom Bánt.

Legalább tízszer tárcsázta Bán számát, de az csak kicsöngött. Először azt mondta, biztos, zenét hallgatnak a kocsiban, miközben a várost járják. Aztán kényszeredett mosollyal kijelentette, hogy valószínűleg megint veszekszenek a lányával, ezért nem veszi fel.

– De az is lehet, hogy átvágott bennünket – szólalt meg könnyes szemmel a pincérlány, aki elővette a mobilját és tárcsázott. Felvették.

– Szia, Tündi vagyok. Merre jártok?- szólt bele. – Egyedül vagy? Azt beszéltük meg, hogy az apáddal keresitek a német kocsit.

Hallgatta a választ, majd elköszönt.

– Öt perc után összevesztek, és az apja körülbelül két órája kitette a kocsijából – nézett jelentőségteljesen a lány az egyre idegesebb fiúra.

A fiatal közlekedési újra elővette a mobilját, izgatottan keresgélt a számok között, majd tárcsázott.

– Edit sem veszi fel – jelentette ki egy perc múlva.

Újra kutakodott a készülék memóriájában, majd ismét a füléhez emelte. Két kicsöngés után ideges női hang szólalt meg a másik oldalon.

– Honnan tudtad, hogy a kórházban vagyok?

– Valahogy sejtettem Zitukám, hogy te sem tartod magad a megállapodásunkhoz.

– Dehogynem – kiáltotta a vonal végén a meggyilkolt Gulyás nővére. – Csak honnan szerezhettem volna pontos információkat az öcsém kétes üzleteiről, ha nem Kadlacsek úrtól.

– És megtudtál valamit? – Erőltetett magára nyugodtságot a fiatal rendőr.

– Igen. De senki nem fog neki örülni. Valahogy el kellene érnünk a századost.

– Mert?

– Mert Kadlacsek úr egy órával ezelőtt, a harmadik infarktusa után, saját felelősségére elhagyta a kórházat.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Az egyik halott?

- Huszonhárom és fél éve nem jártam Szolnokon. Ez az utca is Tanácsköztársaság volt még akkor - mondta némi szomorúsággal a hangjában Ványai, miközben Anna és Csongor között lépkedett a Közgé előtt. - Elvisz valaki a Ságvári körúti bankhoz?

- A tettes mindig visszatér a helyszínre - jelentette ki hivatalos hangon Gerzson, és már nyitotta is szolgálati autóját, aminek műszerfalán egy tetőre rakható kék villogó pihent. Ványai és Anna is ült be mellé.

Nővérek bosszúja

A Besenyszögre vezető út melletti rádióadótorony portájáról telefonáltak, hogy a közeli árokparton véres, összetépett női ruhadarabokat találtak a kapálni indulók. Autó híján egy előző nap becsületes megtalálók által leadott kerékpárral indultam a helyszínre a Ságvári körúti kapitányságról. Át a Zagyva-hídon, el az épülő kórház előtt, végig a házak, majd a laktanyák között.

Lórum karácsonykor

A karácsony tulajdonképpen azzal kezdődött, amikor a szociális otthon parkjában álló hatalmas fenyőfa színes lámpáit nagyapám felkapcsolta. Ez a hetvenes évek végén nemhogy megszokott, de inkább elképesztően ritka látvány volt. Főleg egy Szolnok melletti faluban. Ahol a különleges fa közelében lévő szolgálati lakásban volt a legszebb a karácsony.

Így pucéran?

- Indulunk végre - rohant ki az előszobába Zita a Szapáry úti lakásban. Kadlacsek úr szemei először dühösen szikráztak, de ahogy végignézett a lengén öltözött nőn, minden mérge elszállt. - Megőrülök, ha még egy napot itt kell töltenem - lépett oda a kissé kövér, kopaszodó férfihez, és úgy húzta le a zakóját, mintha az útban lenne a többi ruhadarab eltávolításához. Az pedig csókolgatni kezdte, mint akinek még életében nem adatott ilyen lehetőség.