2025.10.14. (kedd)

Kitalált történetek

Kitalált történetek

Dátum:

A belvárosi nagytemplom az elmúlt száz évben alig változott. Ahogy a Mészáros Lőrinc út végén található ?ülő Krisztus? sem. Viszont mindketten sok mindent láthattak ebben a száz évben, és ha beszélni tudnának, érdekes dogokat mesélhetnének.

A belvárosi nagytemplom az elmúlt száz évben alig változott. Ahogy a Mészáros Lőrinc út végén található „ülő Krisztus” sem. Viszont mindketten sok mindent láthattak ebben a száz évben, és ha beszélni tudnának, érdekes dogokat mesélhetnének.

Például azokról az egykori szolnokiakról, akik a Gerő Ignácz féle képeslapon, a nagytemplom tövében, vidáman néznek a kamerába. Nem sejtik még, hogy néhány hónap múlva kitör az első világháború, amibe először ugyan dalolva vonulnak a férfiak, de aztán könnyeket hagynak maguk után. A kép előterében mosolygó fiúk közül néhányan talán az olasz frontot is megjárják, vagy valahol a Kárpátokon túl, egy lövészárokban nem értik, mi dolguk a Tisza partjától oly távol. A hátrébb álló asszonyok fél évtized múlva hallhatják a Tisza túloldalán dörgő román ágyúkat, hogy aztán két és fél évtized múlva a történelem megismételje önmagát, és a képen mosolygó fiúk újra mundért öltsenek, vagy bevonuló fiaikat sirassák.

A belvárosi nagytemplomot és az ismeretlen szolnokiakat ábrázoló képeslapot 1915. március 21-én adták postára Szolnokon. Címzettje egy Bécsben élő család, akiknek Jozsef Werner ír valamelyik délszláv nép nyelvén anzikszot a Tisza partjáról. Hogy ki volt Jozsef és mit keresett Szolnokon? Lehetett egy itt állomásozó katona, akit a hatalmas Monarchia valamelyik szegletéből vetett ide a sorsa, vagy egy Bécsben letelepedett kereskedőcsalád utazó fia, aki Szolnokon akart valamit eladni. Ki tudja?

Sem a képeslap fotóján szereplők kilétét, sem a képeslap megírójának személyét nem jegyezték fel a történelemkönyvek. Ők csak meg- és átélték a történelmet minden viszontagságával, örömével és bánatával. Talán semmi más nem maradt belőlük, csak ez a fekete-fehér szolnoki képeslap.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Unatkozó a Városháza utcában

Margit nagyon unatkozhatott a múlt század tízes éveiben Szolnokon. Legalábbis erről tanúskodik a Pesten maradt barátnőinek írt anziksz, amit Faragó Sándor kiadásában jelent meg levelezőlapon küldött, és képes oldalán mi ma bőven találhatunk nem unalmas látnivalót.

Propaganda két képpel

Ennek az 1943-as duplafotós képeslapnak a vásárlói közül sokan csak azért tudták, hogy hol készültek ezek a fotók, mert a képes oldalon szerepel Szolnok neve. Nem egyedi, nem jellegzetes részleteket mutatnak ugyanis a képek, és azt gondolom, a háború negyedik évében nem is Szolnok szépségeinek bemutatása céljából készült ez az anziksz.

Bő évszázada a nagykanyar

Klasszikus fotó az iparosodó Szolnokról, ami valamikor a XIX. század végén, esetleg a századfordulón készülhetett. Eredetileg valószínűleg fekete-fehérben. Viszont még legalább két évtizedig felbukkant szolnoki képeslapokon.

Szolnoki világverseny képeslapja

Ez az el nem küldött képeslap két dologról tudósít harminchét év távlatából. Egyrészt, hogy akkoriban Szolnokon nemzetközi versenyeket rendeztek. Másrészt pedig, hogy a korabeli városvezetés miket tartott érdemesnek megmutatni a világnak Szolnokból. Nem éppen friss képeken.