2025.10.14. (kedd)

Amiért nem kár

Amiért nem kár

Dátum:

Amint a várak ereje sem a falakban, úgy a színházaké sem az épületekben van. A legendás szolnoki színház 1990-ig ebben a megerőszakolt gnómban működött.

Amint a várak ereje sem a falakban, úgy a színházaké sem az épületekben van. A legendás szolnoki színház 1990-ig ebben a megerőszakolt gnómban működött.

A mellékelt képeslapot valamikor a hatvanas-hetvenes években adhatták postára Szolnokon. A színház előtt sorakozó autókból – egy Skoda Octavia személyautó, két klasszikus Ikarusz helyközi busz és két GAZ teherautó – arra következtethetünk, hogy maga a fotó sem sokkal előbb készülhetett. Azonban, ha az autók időközben cserélődtek is, a Szolnoki Szigligeti Színházat szerető közönséget az 1989/90-es évadig ez a szörnyszülött gnóm fogadta.

Ha jobban megnézzük a képet, jól látható, hogy az egykori színház épülete két részből állt. A főhomlokzatot a hatvanas években biggyesztették a régi tornyos helyére. Ebben kapott helyet a nézőtéri csarnok, a ruhatár, a büfé, és ha jól emlékszem egy kisebb próbaterem is. Nagyjából ugyanúgy, ahogy most. A szocialista kockablokk mögött az ötvenes években renovált, a háború előtt épített színház maradványai láthatók, a kötélpadlással, a kétszintes öltözői sorral, és a sarokban, a torony alatt a művészbejáróval.

Az épület a nyolcvanas évek végére végtelenül lepusztult. Néhol nem lehetett becsukni a megvetemedett ajtókat, hiányzott a festék, a vakolat, elkoptak a nézőtéri székek. Mindezek ellenére Schwajda György olyan színházat teremtett itt, amelynek az egész országból csodájára jártak, amelyet Kaposvárral emlegettek egy lapon. A Doktor Zsivágó ősbemutatója, a Rákóczi tér, a Ludas Matyi, a 301-es parcella bolondja felejthetetlen élmény azoknak, akik élőben láthatták. És persze közben mentek a klasszikusok, a vidéken elmaradhatatlan operettek. Azt hiszem, csak Schwajdát és a beavatottakat érdekelte, hogy miközben minden este megszületett a csoda a színpadon, a ház majdnem összedőlt.

És 1990-ben elkezdődött a munka. Senki nem siratta a régi ?kiskoszost?, mert valami olyan született helyette, ami modern ugyan, de küllemében a régi szolnoki színházakra emlékeztet. És ennek lassan húsz éve.

És ebben a két évtizedben a szolnoki színház sok mindent megért. Voltak botrányok, újabb Schwajda időszak, csendes és nagyobb hírverésre érdemes évadok. De a színházat igazán csak az tudja megítélni, aki jár is az előadásaira, aki hallomásokra alapoz, az olykor nagyot téved.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Túlélő képeslap

Viszonylag nagy példányszámban készülhetett ez a képeslap, ha a kiadása után minimum hét évvel még kapni lehetett. Ezt a példányt 1915 nyarán küldték Szolnokról Pestre, közel hét évvel az ácsolt Tisza-híd pusztulása után.

Sokáig Szolnok büszkesége

A tervezettnél lassabban és drágábban megépülő Hotel Pelikán közel másfél évtizedig volt Szolnok egyik olyan büszkesége, amit képeslapokon is mutogatni lehetett. Olyan sokáig, hogy akár egy 1974 körül készült fotót felhasználó képeslapot 1985 és 1988 között is simán el lehetett még adni.

Naptáron megörökített lakóház

A szolnoki ÉPSZER vállalat illetékesei 45 éve úgy döntöttek, hogy nem meztelen nőt vagy valami érdektelen dolgot tetetnek az 1979-es kártyanaptárjukra, hanem azt valódi reklámeszköznek tekintve, saját tevékenységüket hirdetik rajta. Így őrződött meg a Pozsonyi úti társasház eredeti külseje.

Mici, mozi, kávéház és grill a Nemzetiben

Lehet, hogy a Szapáry úti Nemzeti nagyszállóban valamikor a harmincas évek végén egy Mici nevű zongorista szórakoztatta a vendégeket? Akik akár hajnali háromig is mulathattak a grillben, vagy moziba is mehettek, ami akkoriban a Nemzeti Mozgó nevet viselte.