2025.08.27. (szerda)

A NATO Szolnokon

A NATO Szolnokon

Dátum:

Nagyon szeretném tudni, hogy a NATO 1961-ben mit keresett Szolnokon. Ennél jobban már csak az érdekelne, hogy ennek a jó poénnak a kiötlői, és szándékos vagy véletlen megörökítője, miként úszta meg a fenékbe billentést. Ha megúszta.

Nagyon szeretném tudni, hogy a NATO 1961-ben mit keresett Szolnokon. Ennél jobban már csak az érdekelne, hogy ennek a jó poénnak a kiötlői, és szándékos vagy véletlen megörökítője, miként úszta meg a fenékbe billentést. Ha megúszta.

Az itt látható fotó születésének időpontja nagyjából pontosan belőhető. A kép ugyanis azt a pillanatot örökíti meg, amikor az új belvárosi híd átadása után, a feleslegessé vált, és a háború után csak ideiglenesnek szánt régi híd elemeit leeresztik a pillérekről. Ez valamikor 1961 nyarán történhetett.

(Jut eszembe! Nem kellene megünnepelnünk a nyár elején éppen ötven esztendős belvárosi Tisza-hidat, ami annyi szolgálatot tesz nekünk? Ráadásul harminc éven keresztül egyedül cipelte a négyes út és a város növekvő forgalmát.)

A képnek azonban nem ez – legalábbis számomra – a legérdekesebb momentuma. Vessenek egy pillantást a kép előterében álló hajó kormányosi fülkéjére! Úgy néz ki, mintha valaki csak odafestette volna a hátsó ablakot, és azt a rövidítést. NATO ? azaz Észak-atlanti Szerződés Szervezete.

Ismétlem, 1961-et írunk a kép születésekor. Európa a vasfüggöny mentén két részre szakítva néz farkasszemet egymással. Egyik oldalon az 1949-ben létrejött NATO, a másikon – ahol akkoriban éppen mi is tartózkodtunk – az 1955-ben született Varsói Szerződés katonai tömbje. Itt, azaz Szolnokon is a NATO 1961-ben nem barát, hanem az az ellenség, akinek az elpusztítására a város négy magyar, és három szovjet laktanyájában treníroztak a katonák. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy 1961-ben még két év választotta el Magyarországot az 1956 utáni nagy amnesztiától, azaz a rendszerellenes vicceknek még messze nem jött el az ideje.

Ennek ellenére, a Szolnok életében nagyon jelentős beruházás egyik utolsó pillanatát megörökítő fotón ott világít a NATO felirat. Feltételezem, hogy nem a fotó kedvéért pingálta valaki a hajóra, sőt az sem kizárt, hogy ez a hajó hónapokon keresztül így segítette a hídépítők munkáját.

Ha ez így volt, akkor röhögjünk együtt azokkal, akik öt évtizede titokban, valószínűleg hasonlóan jót röhögtek a rendszer slamposságán. A szocializmus építésének eme fontos állomását ugyanis nemcsak közvetlen közelről figyelhette a NATO, de még segíthette is.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A szép Tisza-híd

Vitathatatlan, hogy az eddigi legszebb szolnoki, közúti Tisza-híd volt a várost és a túlpartot 1912 (vagy 1911) és 1944 között összekötő építmény. Ahogy azt is hozzátehetjük, a legtöbb szenvedést is ennek a hídnak kellett elviselnie, miközben csak krisztusi kort élt meg.

A bódék utolsó tavasza

Fél évszázada még vagy húsz bódéból illetve az alkalmai árusoknak meghagyott placcból állt a szolnoki piac az Ady Endre út és a Ságvári körút sarkán. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat (43-as ÁÉV) fotósa a vásárcsarnok építése előtti kora tavaszon készítette ezt a képet.

A szolnoki Ferencváros

Nagy Zsolt, a megyei napilap egykori fotósa nem repülőn szállt 1975 körül az átépülő Szolnok fölé, hanem az akkor már majdnem átadott Vízügyi Székházból örökítette meg a mi Ferencvárosunk keleti szélét. Azaz a még gyér forgalmú, a Horánszky nyomvonalát részben már elhagyó Ady Endre utcát.

Ravasz lap 1899-ből

Minden bizonnyal Szigeti Henrik fényképész lehetett ennek az 1899-ben megjelent képeslapnak a kiadója, ami nemcsak azért érdekes, mert talán az első szolnoki mozaik - azaz több képes - lap, hanem azért is, mert Szigeti mester egy kis trükkel játszotta ki a korabeli szabályokat.