2025.08.27. (szerda)

Schwajda emléktábla

Schwajda emléktábla

Dátum:

A háromszoros szolnoki színházigazgatónak halála után bő egy évvel, 2011. szeptember elsején állítottak emléktáblát az általa felújított Szigligeti Színház előtti parkban. A tábla Kligl Sándor alkotása.

A háromszoros szolnoki színházigazgatónak halála után bő egy évvel, 2011. szeptember elsején állítottak emléktáblát az általa felújított Szigligeti Színház előtti parkban. A tábla Kligl Sándor alkotása.

A Kispesten született Schwajda György 1973-ban, 30 évesen lett a Szolnoki Szigligeti Színház dramaturgja, egy interjúban azt állította, a városban is ekkor járt először. Öt évvel később, 1978-ban, mindössze három hónapra az intézmény direktora lett. Akkor közel hét évre búcsút intett a városnak, hogy aztán 1985-ben visszatérjen.

A második igazgatói időszakát (1985-1992) nemcsak fantasztikus előadások – Doktor Zsivágó, Rákóczi tér, Ludas Matyi, a 301-es parcella bolondja – fémjelzik, de a teljesen lepusztult épület felújítása is. Egy évvel a megszépült épület átadása, a máig egyetlen, Szolnokon rendezett Országos Színházi Találkozó után, utódot ajánlva maga helyett, felállt az igazgatói székből.

A nem a tervek szerint sikerült fővárosi, Művész Színházi próbálkozás után, 1995 tavaszán – miután utódja sem a társulattal, sem a várossal nem találta meg a közös hangot – Schwajda visszatért Szolnokra, hogy harmadszor, ezúttal öt évig irányítsa a teátrumot. Utolsó szolnoki éveiben már az új Nemzeti Színház építésén is dolgozott, aminek 2000-2002 között első igazgatója is volt.

Halála előtt a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója volt. Az ottani épület felújításának tervezése közben, 2010. április 19-én, 67 évesen hunyt el.

Nevéhez számtalan színdarab – Bohóc, Csoda, Himnusz, Száz év magány – köthető, de a magyar mozi kedvelői az Indul a bakterház és a Legényanya című filmek alkotójaként is emlékezhetnek rá.

Halála után nem sokkal fát ültettek emlékére a Szigligeti Színház művészei az épület előtt. A fa mellé 2011. szeptember 1-jén, Szolnok Napján került a Kligl Sándor szobrászművész által készített, Schwajda György arcképét megörökítő emléktábla.

A Szegeden élő Kligl Sándor (1945) nem ismeretlen a szolnoki közönség előtt. Ő készítette például a Kossuth téren álló Fiatal pár és a Fiú kutyával című szobrokat is. Legismertebb alkotásainak egyike pedig a Parlament déli kapujával szemben álló Kovács Béla szobor.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Az egyik legismertebb „szolnoki”

A Monarchiában született, az első világháború végén szerzett orvosi diplomát, a koalíciós évek utolsó pillanatában lett akadémikus, a Rákosi-korban tanszékvezető egyetemi tanár, hogy 1959-ben munka közben érje a halál. Rendszerek jöttek, rendszerek mentek Hetényi Géza orvosi munkássága megkérdőjelezhetetlen maradt. 45 éve köztünk "él".

Újrahasznosított emlékmű

A szolnoki fűtőház területén álló Magyar Millennium feliratú emlékmű nemcsak a város legnehezebben megtalálható "köztéri" alkotása címért indulhatna versenybe, hanem az újrahasznosított "műalkotás" kategóriában is. Szerintem nem olyan nagy baj, hogy hatalmas bukszusok takarják.

Jubileumi park emléktábla

Művészeti értéket nem nagyon hordoz ez a négy évtizedes, egyik sarkán jó pár esztendeje törött emléktábla. A rajta látható információk sem adnak pontos eligazítást elhelyezésének okairól, ám sejthető, hogy miért is került a Kun Béla körúti házak mögé.

Híres szobrász eldugott Trombitása

Kérdezhetném, mi köti össze a Dunánál üldögélő József Attilát, a Vigadóval szemben, a korláton egyensúlyozó Kiskirálylányt, az Operaház tetején álló Mozartot és a szolnoki, a megyei rendőrkapitányság előtt ücsörgő trombitás lányt. Nem nehéz kitalálni. Elképesztően termékeny alkotója.