2025.08.27. (szerda)

Harmincas évek

Harmincas évek

Dátum:

Ritkán kerül a kezembe olyan régi szolnoki felvétel, amelyen nemcsak épületek, de emberek is láthatók. Az ilyen képek általában nem a képeslapgyűjteményekben, hanem a családi képarchívumban bukkanhatnak fel.

Ritkán kerül a kezembe olyan régi szolnoki felvétel, amelyen nemcsak épületek, de emberek is láthatók. Az ilyen képek általában nem a képeslapgyűjteményekben, hanem a családi képarchívumban bukkanhatnak fel.

Kádár Zoltán hívta fel a figyelmemet a Fortepan.hu-ra felkerült újabb érdekes, szolnoki képre. Jó lenne tudni, hogy a képet ki töltötte fel oda, és vajon mi lehet a fotó keletkezésének története. A felvétel igazi különlegessége ugyanis, hogy a kora tavaszi időben készült képen a húszas-harmincas évek divatját is megfigyelhetjük. A beállításból, a kicsit megdőlt képből arra következtetek, hogy nem profi fotós munkájával van dolgunk, hanem valaki a saját örömére fotózhatott annak idején, a Tisza partján. Feltételezem azt is, hogy ez a kép már egy kisebb méretű, kézi kamerával készülhetett, ami azonban akkoriban nem tartozott az olcsó berendezések közé. Tehát a képet egy elszánt, de tehetős hobbifotós kattinthatta 70-80 évvel ezelőtt.

A felvétel a mai Béres József sétányt mutatja, a Verseghy park felől fotózva. A háttérben a kettővel korábbi Tisza-híd látható, amely a két világháború között kötötte össze a Tisza két partját. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a budapesti Szabadság-hídra – egykor Ferenc József-híd – hasonlító folyami átkelő volt a város eddigi legszebb közúti hídja. Amelyről tudjuk, hogy alaposan megszenvedte a Tanácsköztársaság végén a város ostromát, majd a második világháborúban a Tiszába robbantották. És, valljuk be, amelynek 100 éves születésnapjáról alaposan megfeledkeztünk, pedig ez volt Szolnok első vasszerkezetű hídja.

A képen az is jól látható, hogy a parkot nem sokkal korábban alakíthatták ki, hiszen az előtérben álló fák mellett még ott vannak a támasztékok. Nem értek hozzá, ezért jó lenne tudni, hogy ezek a fák a mai gesztenyefák fiatal korukban, vagy az elmúlt évtizedekben volt egy facsere a parkban. Érdemes azt is észrevenni, hogy a parkban ma is ott álló szobor már ezen a képen is feltűnik – a bal sarokban -, illetve, hogy a Tisza felől még hiányzik a sétány korlátja.

Talán az első kora tavaszi napsütés sétálóit örökítette meg az alkalmi fotós a múlt század húszas-harmincas éveiben. Amikor a Tisza partján a nők még kalapban, térd alá érő szoknyában és kabátban, az urak pedig szigorúan fehér ingben és zakóban sétáltak.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Edzőtábor és bazáráru

Ezt a háromképes szolnoki mozaikképeslapot Kunszentmártonba küldték innen valamikor 1928 után. Talán egy játékvezetői edzőtáborból, és még az sem kizárt, hogy csak az ötvenes években. A Tisza szállós fotót még soha se láttam képeslapon, de még felbukkanhat.

Három szoborral ezelőtt

Egy családi albumból került hozzám a mellékelt fotó, ami azért érdekes számomra, mert eddig sehol nem találtam utalást arra, hogy nagyjából a mai Zounuk ispános szökőkút helyén egy ilyen emlékhely lett volna korábban.

Új Tisza-vashíd

Mennyi ideig szünetelhetett a hajó forgalom a Tiszán 1909-ban vagy 1910-ben, amikor az Özv. Lőrinczy Gyuláné kiadásában megjelent képeslaphoz ezt a fotót készítették? Szolnokon, a mai Tiszaliget oldalából, az 1944-ben felrobbantott első, szolnoki, vasból és betonból készített közúti híd építésekor.

BÚÉK Szolnokról 1901-ből

Ennek a képeslapnak a postára adási dátuma elárulja, hogy Szigeti Henrik honnan készíthette ezt a fotót a múlt század elején. A hátlapja pedig arról árulkodik, hogy miért nem tölti ki a fotó az egész elülső oldalt. Miként az is információ: miért halászbárkákkal kívánt valaki boldog újévet 1901-ben.