2025.12.1. (hétfő)

Harmincas évek

Harmincas évek

Dátum:

Ritkán kerül a kezembe olyan régi szolnoki felvétel, amelyen nemcsak épületek, de emberek is láthatók. Az ilyen képek általában nem a képeslapgyűjteményekben, hanem a családi képarchívumban bukkanhatnak fel.

Ritkán kerül a kezembe olyan régi szolnoki felvétel, amelyen nemcsak épületek, de emberek is láthatók. Az ilyen képek általában nem a képeslapgyűjteményekben, hanem a családi képarchívumban bukkanhatnak fel.

Kádár Zoltán hívta fel a figyelmemet a Fortepan.hu-ra felkerült újabb érdekes, szolnoki képre. Jó lenne tudni, hogy a képet ki töltötte fel oda, és vajon mi lehet a fotó keletkezésének története. A felvétel igazi különlegessége ugyanis, hogy a kora tavaszi időben készült képen a húszas-harmincas évek divatját is megfigyelhetjük. A beállításból, a kicsit megdőlt képből arra következtetek, hogy nem profi fotós munkájával van dolgunk, hanem valaki a saját örömére fotózhatott annak idején, a Tisza partján. Feltételezem azt is, hogy ez a kép már egy kisebb méretű, kézi kamerával készülhetett, ami azonban akkoriban nem tartozott az olcsó berendezések közé. Tehát a képet egy elszánt, de tehetős hobbifotós kattinthatta 70-80 évvel ezelőtt.

A felvétel a mai Béres József sétányt mutatja, a Verseghy park felől fotózva. A háttérben a kettővel korábbi Tisza-híd látható, amely a két világháború között kötötte össze a Tisza két partját. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a budapesti Szabadság-hídra – egykor Ferenc József-híd – hasonlító folyami átkelő volt a város eddigi legszebb közúti hídja. Amelyről tudjuk, hogy alaposan megszenvedte a Tanácsköztársaság végén a város ostromát, majd a második világháborúban a Tiszába robbantották. És, valljuk be, amelynek 100 éves születésnapjáról alaposan megfeledkeztünk, pedig ez volt Szolnok első vasszerkezetű hídja.

A képen az is jól látható, hogy a parkot nem sokkal korábban alakíthatták ki, hiszen az előtérben álló fák mellett még ott vannak a támasztékok. Nem értek hozzá, ezért jó lenne tudni, hogy ezek a fák a mai gesztenyefák fiatal korukban, vagy az elmúlt évtizedekben volt egy facsere a parkban. Érdemes azt is észrevenni, hogy a parkban ma is ott álló szobor már ezen a képen is feltűnik – a bal sarokban -, illetve, hogy a Tisza felől még hiányzik a sétány korlátja.

Talán az első kora tavaszi napsütés sétálóit örökítette meg az alkalmi fotós a múlt század húszas-harmincas éveiben. Amikor a Tisza partján a nők még kalapban, térd alá érő szoknyában és kabátban, az urak pedig szigorúan fehér ingben és zakóban sétáltak.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnok főtere ’68-75

Két apróság árulja el ezen a lapon, hogy a felhasznált fotó 1968 és 1975 között készült. Egy másik, a szolnoki Kossuth teret ábrázoló képeslappal összehasonlítva pedig az is kiderül, hogy az egykor a 4-es főút mellé ültetett fákat kivágták. Persze a városháza és a "lordok háza" se így néz már ki.

Egy nap, két kép

Azért vettem meg ezt a szolnoki képeslapot, mert úgy éreztem, sok mindent látni rajta. A szökőkutak, a Munkásmozgalmi szobor, az 1-es számú irodaház tetején a neonreklámmal. Aztán felnagyítva észrevettem az úttörőket, és rá kellett jönnöm: 1963 késő tavaszán, ugyanazon a napon több kép is készült a Kossuth téren, amelyekből képeslap lett.

Jubileum utáni évben

A Szolnokról több képeslappá lett fotót készítő Csobaji Előd 1976 tavaszán is járt a városban, és több szögből is megörökítette a Jubileumi teret. Biztos vagyok abban, hogy e képeslap megjelenésekor a szolnokiak között is lehetett olyan, akinek el kellett gondolkodnia, mit is ábrázol ez a fotó.

Kétnapos baka lapja Szolnokról

Érdekelhetett egy balassagyarmati bakát az első világháború negyedik évében, hogy Szolnokon Művésztelep működött? Foglalkozott azzal, hogy a telep parkjában, ott állt Ligeti Miklós híres Anonymus-szobrának nagymintája? Nem hiszem. Csak üzenni akart haza, mielőtt a frontra vitték.