2025.10.14. (kedd)

Munka a korzón

Munka a korzón

Dátum:

A huszadik század első évtizedének valamelyik napján komoly útkarbantartási munkák zajlottak Szolnok korzóján. A serénykedést valaki megörökítette, hogy aztán egy 1911-ben postára adott képeslap halhatatlanná tegye.

A huszadik század első évtizedének valamelyik napján komoly útkarbantartási munkák zajlottak Szolnok korzóján. A serénykedést valaki megörökítette, hogy aztán egy 1911-ben postára adott képeslap halhatatlanná tegye.

A Szapáry utca torkolatában, a Kereskedelmi Bank épületének második emeletén állunk. Abban a házban, aminek a helyén ma a Baross és a Szapáry utcák lámpás kereszteződése van, és amit legalább öt évtizeddel ezelőtt bontottak el. Mindenesetre a huszadik század elején még ott vagyunk, minden bizonnyal Szigethy Henrik fotós áll mellettünk, aki masinájával éppen megörökíti a város kikupálódó korzóját. Hogy miért tartotta fontosnak lefotózni ezt az utcát éppen olyankor, amikor több helyen is javítják, nem tudom. Talán a fényviszonyok, vagy a különösen kellemes nyári nap ösztönözte a mestert, hogy méretes masináját az ablakhoz vigye.

Ha kinézünk az ablakon, jobb kéz felől a második ház a Kádár cukrászda régi épülete, tetején a felirattal. Leginkább ez árulja el, hogy a XX. század első évtizedében vagyunk, hiszen a híres szolnoki cukrász 1910-re építtette fel a máig álló édességpalotáját. Tovább menve a Szapáry utca jobb oldalán, láthatjuk az Ipartestület épületét, majd a XIX. század végén felhúzott Nemzeti Szállót, és már ott van a mai Sütő köz sarkán álló fagerendás ház is. A távolban pedig az 1899-ben átadott Zsinagóga rajzolódik ki, ami pedig azt bizonygatja, hogy a képet csak a XX. században készíthették.

A pontosan mikor kérdésre egy másik, néhány évvel korábban feladott képeslap adhat magyarázatot. Azt a Szapáry utca közepén állva, nagyjából a mai Szapáry pékség elől, a Bank épülete felé nézve fotózták, és már 1905-ben postára adták. A Szapáry utcai fák méretéből következtethetünk arra, hogy a most bemutatott anzikszhoz felhasznált kép csak 1905 után készülhetett.

Szóval képzeletben ott állunk a Szapáry utcával szemben, alattunk lovaskocsik zörögnek, az utat javító munkások hangja is felhallatszik. A cukrászda előtt mind a két oldalon dolgoznak, de lentebb, a Sütő köznél is serénykednek. Közben pedig a korzó éli a mindennapi életét. A Nemzeti Szálló előtt konflis álldogál, miközben urak és cselédek sétálgatnak a portálok előtt.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Család a Tisza-híd alatt

Sok szempontból különös ez az 1916-ban kiadott, de csak egy évvel később feladott képeslap. Természetesen nem színes, csak festett, igaz ettől úgy néz ki, mint egy naiv festmény. Aminek akár azt a címet is adhatnánk, hogy "Gazban sétáló család a híd alatt".

Titkok a háborúban

Vajon mi lehetett az a Mariházi társulat? Honnan hozták és hová vitték az ifjú Macskásyt? Aki Szolnokig kényelmesen utazott, majd társaival bement a városba, hogy ott a korzózókat szemléljék. Három nap híján négy évvel az első világháború kitörése után.

Százéves századik

Klasszikus kép a száz évvel ezelőtti Szolnokról. Azokban az években készülhetett, amit a mából nézve a város aranykorának, a békeévek utolsó esztendőinek tekintünk. A Szapáry utca 1-től 7-ig egy kora tavaszi napon.

Nem Baross, Gorove

Ez a még festett képeslap valamikor 1909 és 1924 között készülhetett, és elsőre bármilyen hihetetlennek is tűnik, Szolnok főutcáját ábrázolja. De nem a Baross utcát. A kép előterében álló házakból mára csak egy maradt meg, ahogy az az épület is eltűnt, aminek második emeleti ablakából a korabeli fotós dolgozott.