2025.10.14. (kedd)

Járási Tanács Volgával

Járási Tanács Volgával

Dátum:

Hamarosan felélednek a járások, de talán kicsit körültekintőbben építenek majd nekik székházat, mint tették azt a hatvanas években. Nézzenek rá erre az 1969-ben postára adott képeslapra, és megértik, mire gondolok.

Hamarosan felélednek a járások, de talán kicsit körültekintőbben építenek majd nekik székházat, mint tették azt a hatvanas években. Nézzenek rá erre az 1969-ben postára adott képeslapra, és megértik, mire gondolok.

A háború előtti képeslapokon a Kossuth Lajos utcának ezen oldalát „palotasorként” jelölték. Pedig az első világháború előtt felhúzott, két-háromszintes épületek közül egyiket sem mondhatnánk igazi palotának, csupán nem kevés szépérzékkel megtervezett, nagyobb városi házaknak. A legtávolabbi a gimnázium, majd következik a bíróság, a soron utoljára felépített bérház, az egykori gyönyörű mezőgazdasági bank, aztán két kisebb épület. Végül pedig?

Sajnos egyetlen olyan régi képeslapot vagy fotót sem találtam eddig, amelyik az ötvenes évek előtt mutatná a Jókai és a Kossuth utcák sarkát. Feltételezem, hogy nem túl szép építmény állhatott ezen a telken, hiszen ellenkező esetben nem maradt volna le egyetlen korabeli képről sem. Ahogy az 1. számú irodaház helyéről is csak azt követően jelentek meg az első képes ábrázolások, amikor elkészült a szolnoki szocreál egyik legjelentősebb alkotása. Addig csak képeslapok sarkán tűnt fel az itt álló, földszintes, valamilyen üzletnek otthont adó épület.

Tehát nem zárom ki, hogy a szolnoki palotasor Kossuth tér felőli végén a hatvanas évek elején vagy egy foghíj vagy egy ronda épület állt. Ami ráadásul a városi tanács és a megyei tanács között kiválóan alkalmas volt arra, hogy a korabeli közigazgatásban a két szint között elhelyezkedő járási tanács székházának helyet adjon. (Hogy 1950-től hol székelhetett?)

Igazán nem lenne helyénvaló fél évszázad távlatából Ducza Anna és Kovács József építészeken bármit is számon kérni, de az ízlésükkel talán vitatkozhatnánk. Tudom, hogy ez volt a korabeli stílus, de akkor sem tiltotta senki egy építésznek a gondolkodást. Avagy! És ez a szörnyűbb gyanú. A hatvanas évek elején, amikor egyébként is készültek Szolnok belvárosának az átépítésére, esetleg felvetődött valakiben olyan gondolat, hogy a palotasor helyén sokkal jobban mutatna egy szocreál kockasor? Nem tudom.

Mindenesetre a dinamikusan fejlődő megyeszékhely – négysávos út három autóval – éppen készült a felszabadulás ünnepére – zászlók a házakon, éppen lombosodó fák -, amikor a fotós kihajolt a ?lordok háza? egyik erkélyéről, és megörökítette, amint egy iszonyatosan megpakolt Volga M21-es kikanyarodik a Jókai utcából. Vajon mivel lehetett telepakolva ennek az állami autónak a csomagtartója, hogy az egyébként szép tartású járgány feneke majdnem a földet verte?

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Tévedések átírása

Nemrégiben került fel a nagyszerű Fortepan.hu-ra Hunyady József néhány szolnoki felvétele, ami alapjaiban írhat át néhány dolgot a Pártház és a Ságvári körút építésével kapcsolatban. Kaposvári Gyulát idézve, azt a pillanatot látjuk, amikor ?szétnyílik a függöny? a város, akkor már másfél évtizede készülő körútjának a végén.

Alig változó kép

Ezt a képeslapot 1928-ban adták postára Szolnokon, de a készítés technológiája alapján nem kizárt, hogy pár évvel - vagy akár évtizeddel - korábban nyomtatták. Viszont az az utcarészlet, amit ábrázol, lényegében ma is pontosan ugyanilyen. Van, ami nem változik.

A szolnoki Hungária kávéház

A néhai szolnoki Hungária kávéházba érkező reggeli lapokat és egyéb küldeményeket a Baross utca 1. szám alá kellett címezni. Bár úgy tűnik, a földig érő ablakos helynek inkább a Szapáry utcáról nyílt a bejárata. Igaz, a keleti oldalára ülők a Gorove utcán keresztül akár a Kossuth térig is elláthattak.

Az utolsó optimista képeslap

Ez a Budapesten készített szolnoki képeslap egészen biztos, hogy 1989. február 1. és 1990. január 8. között lett nyomtatva, amiből talán az is következik, hogy Csobaji Előd, az MTI fotósa az előző évben örökítette meg az MMIK-t, a Kossuth téri szökőkutat és a fénykorát élő Tisza szállót.