2025.12.1. (hétfő)

Védeni kellene

Védeni kellene

Dátum:

A hatvanas években készülhetett ez a képeslap. A fotós valahol az Ady és a Ságvári kereszteződésében állt, és a forgalmat nézve, nem kellett attól tartania, hogy az út közepén elgázolják. Még nincs meg a mai piac és a tizennyolc-emeletes sem magasodik a maga nemében egyedülálló házsor fölé.

A hatvanas években készülhetett ez a képeslap. A fotós valahol az Ady és a Ságvári kereszteződésében állt, és a forgalmat nézve, nem kellett attól tartania, hogy az út közepén elgázolják. Még nincs meg a mai piac és a tizennyolc-emeletes sem magasodik a maga nemében egyedülálló házsor fölé.

Nem vagyunk gazdagok különleges műemlékekben. Viszont Szolnokon jó néhány olyan épített emlék található, amit érdemes lenne megvédeni, sőt még mutogatni is.

Ezek között biztos, hogy dobogós helye van a Ságvári körúton lévő bérházsornak, ami a szocreál vagy sztálinbarokk építészet, a korabeli urbanizáció egyik, még viszonylag épen maradt, sőt a maga nemében még szépnek is nevezhető emléke. Álljanak meg egy pillanatra az Ady és a Ságvári kereszteződésében, a háztartási bolt előtt, és próbáljanak e képeslaphoz hasonló szögben ránézni ezekre a házakra! A fák miatt nehéz lesz befogni az egészet, de szerintem így is felfedezik majd legalább az épületek különlegességét.

Ezeket a házakat valamikor az ötvenes évek elején, a Tabán házaihoz hasonló városrész helyén kezdték építeni, a teljesen új nyomvonalon kijelölt utca két oldalán. Az biztos, hogy a piac melletti tömbben 1955-ben már laktak. Visszaemlékezők szerint előbb lettek készen a házak, mint az út, így évekig kalandos volt a környéken közlekedni. Aztán persze megépült a kétsávos, széles utca, aminek a Várkonyi tér kialakításáig, a Tallinn városrész és a Széchenyi megépüléséig nem igazán volt nagy forgalma.

A Ságvári körúti házak jól példázzák, hogy az ötvenes évek elején mit gondoltak az építészek egy szocialista város lakóházairól. Széles sugárutak mentén, földszintjükön üzleteknek és szolgáltatóknak helyet adó, lift nélküli épületek. Amelyek ráadásul az egész utcafronton valami egységet próbáltak alkotni, és a ma már feleslegesnek ható díszítésektől sem ódzkodtak. Ezen a képeslapon is láthatók azok a kapuk feletti, állatokat mintázó díszítések, amelyek a mai napig ott vannak a kép előterében lévő háztömbökön. A piac utáni tömbökön már stukkók váltottak fel ezeket, így többségük nem is élte túl az elmúlt évtizedeket.

És a mindent elborító gipszkarton-őrület miatt már ezek a házak is veszélyben vannak. Pedig alig egy tucatnyi hasonló utcarészlet található az országban, amelyek a maguk nemében egyediek, és mivel egy kort jellemeznek, talán védettségre is érdemesek lennének.

Mert például Szolnokon a Ságvári körúti házsor nélkül nem fogjuk tudni elmagyarázni, hogy a háború pusztításából kivetkőző város milyen irányba is akart fejlődni, mit is jelentett a korábbi gangos bérházak után és a panelrengetegek előtt a városi emeletes ház. Németországban ennél jellegtelenebb, és a maguk nemében kevésbé ritka épületeket is megtekintésre javasolnak az útikönyvek, így talán mi is vigyázhatnánk erre az egyedi arculatú utcánkra.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Járőrözési bemutató

Az egykori Magyar Rendőr című belügyes szaklap fotóarchívumából került ez a szolnoki vonatkozású kép a Fortepan oldalra. A felvétel természetesen nemcsak a beállított pillanat, hanem az akkor még csak 11 éves, és egészen újszerű állapotban lévő Vasútállomás miatt is érdekes.

A Tanácsköztársaság útja 40 éve

A talán még át sem adott Jubileum téri toronyház tetejéről készült ez a fotó, ami a Szolnok alapításának 900. évfordulójára kiadott könyvben jelent meg 1975-ben. A könyvből kimásolva nem a legjobb minőségű, de annyi érdekességet látni rajta, hogy nem bírtam kihagyni a bemutatását.

Könyörgés a Marseillaise kottájáért

A Szolnoki Művésztelepről, Szigeti Henrik kiadásában megjelent egyik legkorábbi képeslapon könyörög Gáspár Dezső a francia himnusz összes szólamáért tekintetes Réh Dezsőnek. Akinek a Királyi Kúriára küldte lapját, válaszcímnek pedig a Szolnoki Művésztelepet adta meg.

Alföldi a város közepén

Nem Alföld, hanem Alföldi áruház volt a neve annak az üzletnek, ami az egykori Nerfeld-palotában működött, még mielőtt az Centrum-sarokként rögzült volna a helyiekben, a mai Árkád helyén. Bő fél évszázad története a Szapáry, vagyis Ságvári úton. Szolnokon járunk 1964 körül.