2025.11.30. (vasárnap)

Honnan hová?

Honnan hová?

Dátum:

Ha lenne az 1900-as évek elejéről származó szolnoki utcajegyzékem, talán könnyebben tudnám beazonosítani, hogy hol készült ez a képeslap. Mert így csak a felirat árulja el, hogy Szolnokon, a Vasúti fasorban, valamikor a XX. század első éveiben kattant a gép.

Ha lenne az 1900-as évek elejéről származó szolnoki utcajegyzékem, talán könnyebben tudnám beazonosítani, hogy hol készült ez a képeslap. Mert így csak a felirat árulja el, hogy Szolnokon, a Vasúti fasorban, valamikor a XX. század első éveiben kattant a gép.

Persze, ha lenne egy 1900-as évekből származó szolnoki térképem, akkor se biztos, hogy közelebb kerülnék a megoldáshoz. Szolnok utcáinak ugyanis 1879-ben kezdtek neveket adni, de amint azt a tizenöt évvel később Kossuth térre keresztelt egykori Piac tér példája is mutatja, évtizedek telhettek el anélkül, hogy minden képeslapra a valódi közterület neve került volna. Tehát simán elképzelhető, hogy ezen az 1912-ben postára adott képeslapon mondjuk a vasútállomáshoz vezető Baross utca látható, csak éppen a képeslap kiadója – özv. Lőrinczy Gyuláné – ismerte más néven a városnak ezt a részét.

Pedig milyen jó lenne tudni, hogy a fotó közepén felénk közeledő egylovas fogat a vasútállomás felé megy, avagy már onnan jön. Mert akkor beszélhetnénk arról, hogy ez az út minden bizonnyal a város harmadik kövezett utcája, ami az egykori Gólya kocsmától – ma Eötvös tér – vezetett a vasútállomásunkig. Az biztos, hogy nagyfontosságú utcáról lehet szó, hiszen nemcsak kövezett az út és járda fut a két oldalán, de a villanypóznák és – ha jól látom t – a telefonoszlopok is ott ágaskodnak a képen. Márpedig az 1896 után induló városi villamosítás először a fontosabb helyekre juttatta el az áramot, hasonlóan az első telefonvonalakkal.

Amennyiben ez a Baross utca, és mondjuk, a Gólya felől van fényképezve, akkor jobb oldalon azok az üres telkek láthatók, ahol majd 1912-ben elkezdik építeni a polgári fiúiskolát, aztán az első világháború után a gépiparit és a bábaképzőt. Viszont, ha az állomás előtt állva, a gólya felé nézett a fotós, akkor semmit sem ér a fenti felsorolás. Ha pedig arra gondolok, hogy Vasúti fasor futhatott az indóház, azaz a régi vasútállomás irányába is, netán az Alcsiban lévő, másik szolnoki vasúti megállóhoz is, akkor ott vagyok, ahol hónapok óta.

Van egy szép alföldi képeslapom, ami biztos, hogy az első világháború előtt készült. Egy viszonylag fejlett település – út, villanyvezetők, vasút – látható rajta. És csak remélni tudom, hogy ha Szolnokon adta fel egy katona, akkor valóban Szolnokot is ábrázolja. De, hogy pontosan melyik részét?

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Által mentek?

A szépreményű Vancsek Mariska és a szolnoki Bagi János kapcsolata vajon hová juthatott azt követően, hogy János emlékkönyvbe illő sorokat küldött Mariskának egy olyan képeslapon, ami az elsodort szolnoki fahidat helyettesítő kompot mutatja. Által mentek ők a Tiszán...?

Damjanich és az ideiglenes állomás

A fotó két szélén álló jellegzetes lámpák miatt le se lehetne tagadni, hogy Szelényi László valamikor a hatvanas-hetvenes években örökítette meg a szolnoki Damjanich-emlékművet. Az ebből a fotóból lett képeslapomat pedig 1973-1974-ban adta postára egy bosszankodó utas.

Korok találkozása

Négy korszak épített emlékei érhetők tetten, a valamikor ötezer embert foglalkoztató Állami Építőipari Vállalat, két évtizedes eredményeit összefoglaló fotósorozatból származó képen. Az akkori tanácsháza sarkáról, a hetvenes évek elején készült felvétel a szolnoki Kossuth tér keleti oldalát mutatja.

Képnyomozás

A szolnoki képeslapgyűjtemények egyik gyakran felbukkanó darabja ez a valamikor a XX. század első évtizedében készült fotó, amely tipikus példája annak is, hogy ha bő száz éve nem írták volna rá a várost, nehezen lehetne azonosítani a képet. Elsőre így sem egyszerű.