2025.08.27. (szerda)

Móra Ferenc emléktábla

Móra Ferenc emléktábla

Dátum:

Véletlenül bukkantam a Móra Ferenc szolnoki tartózkodására emlékező táblára a Szent István király utcában. Akkor hirtelen el sem tudtam képzelni, hogy mi köze lehetett a tudós-írónak a megyei rendőrkapitányság épületéhez és a városhoz.

Véletlenül bukkantam a Móra Ferenc szolnoki tartózkodására emlékező táblára a Szent István király utcában. Akkor hirtelen el sem tudtam képzelni, hogy mi köze lehetett a tudós-írónak a megyei rendőrkapitányság épületéhez és a városhoz.

A Szent István király utca a Baross útból nyílik a Gépipari és a megyei rendőrkapitányság között. A Szolnoki Városvédők és Városszépítők Egyesülete által 2002-ben elhelyezett emléktábla pedig a megyei rendőrkapitányság falán található, igaz, nem a bejárat felőli oldalon. Kicsit olyan az elhelyezése, mintha titokban kellett volna felszerelni, vagy mintha szégyenkezni kellene miatta. Arról nem is beszélve, hogy ember legyen a talpán, aki az utcán állva el tudja olvasni a majd? három méteres magasságban lévő táblát. Megemlékezésre se nagyon gondoljon itt senki, hiszen csak dobni lehetne a koszorút, már ha lenne valami kampó, amin fennakadna a tábla alatt.

Sokáig nem tudtam, hogy a megyei rendőrkapitányság Baross utcai épülete eredetileg iskolának, mégpedig polgári fiúiskolának épült. Ráadásul az akkor még Vasút utcának, vagy Vasúti fasornak nevezett út mellett, a később itt kialakuló „iskolasor” első elemeként. A fellelhető irodalom eléggé megoszlik a tekintetben, hogy mikor is épült a 10 tantermes és tornatermes fiúiskola, az azonban bizonyos, hogy valamikor 1912 és 1914 között. Abban viszont mindenki egyetért, hogy az első világháború miatt évekig nem tölthette be eredeti funkcióját, ugyanis kórháznak használták. A forradalmak után azonban már iskola működött benne, és itt jön a képbe Móra Ferenc.

Az iskola építtetője és első igazgatója, Tóth István ugyanis Móra sógora volt. Ám az akkoriban Szegeden élő, de fővárosi lapokban is publikáló író egy idő után nemcsak Juliska nevű húga miatt járt az épületben lévő szolgálati lakásban, hanem özvegyen maradt édesanyját is itt látogathatta meg. A feljegyzések szerint megjelent könyveit itt adta át személyesen édesanyjának, annak 1924-es haláláig.

Az az eldugott kis emléktábla arra hívja fel a figyelmünket, hogy a XX. század egyik legjelentősebb magyar írója, egyben az Alföld történetének és szociográfiájának is a kutatója némileg Szolnokhoz is kötődött. És ehhez hozzátehetjük, hogy húgán, édesanyján és iskolaalapító sógorán kívül más rokonai is éltek, élnek a városban.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Kandó Kálmán emléktábla?

A róla elnevezett téren álló épület falán találjuk Kandó Kálmán szolnoki emléktábláját. Tudja, hogy merre keresse ezt a teret? A közterületet megtalálva sem biztos, hogy észreveszi az emléktáblát. Ha pedig elolvassa, talán önben is felmerül néhány kérdés.

Építőipari emlék

Simon Ferenc 1970-ben alkotta meg azt a lemezdomborítást, ami aztán a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV) frissen elkészült székházának homlokzatára került. A cég emblémájává is lett köztéri alkotás 1994-ben még a helyén volt. Ki tudja, mi lett a sorsa a 6 méteres alkotásnak?

Eddig ismeretlen emlékmű

Tévedtem. Néhány 1957-es MTI fotó alapján ugyanis úgy tűnik, hogy a mai Zounuk ispános szökőkút helyén álló, de 1956 októberében ledöntött "szivart" nagyon gyorsan pótolták. Már csak azt kellene kideríteni, hogy 1957-től pontosan meddig volt a helyén az "újabb" szovjet katonai emlékmű.

Az egyik legismertebb „szolnoki”

A Monarchiában született, az első világháború végén szerzett orvosi diplomát, a koalíciós évek utolsó pillanatában lett akadémikus, a Rákosi-korban tanszékvezető egyetemi tanár, hogy 1959-ben munka közben érje a halál. Rendszerek jöttek, rendszerek mentek Hetényi Géza orvosi munkássága megkérdőjelezhetetlen maradt. 45 éve köztünk "él".