2025.12.1. (hétfő)

Kút a piacnak helyet adó Kossuth téren

Kút a piacnak helyet adó Kossuth téren

Dátum:

Nincs az a régi Szolnokról szóló könyv, amiben ez a kép ne lenne benne. Hiszen olyan szolnoki képeslapokat gyűjtő se nagyon akadhat, akinek ne lenne meg ez a lapja. Ami nemcsak azért érdekes, mert negyven év eltelte után is rosszul került rá a tér neve.

Nincs az a régi Szolnokról szóló könyv, amiben ez a kép ne lenne benne. Hiszen olyan szolnoki képeslapokat gyűjtő se nagyon akadhat, akinek ne lenne meg ez a lapja. Ami nemcsak azért érdekes, mert negyven év eltelte után is rosszul került rá a tér neve.

A szolnoki Faragó könyv és papíráruház által a két világháború között kiadott képeslapot nézegetve, nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy adhatnak a politikusok egy közterületnek bármilyen nevet, a megszokás nagyobb úr, mint egy hivatali határozat. Szolnok főterét is hiába keresztelték 1892-ben Kossuth Lajosra, még negyven évvel később is jelenhetett meg úgy képeslap, hogy azon a tér régi neve szerepelt. Ami persze érthető, ha arra gondolunk, hogy még a második világháborút követő években is rendszeresen tartottak a Kossuth téren piacot.

A mellékelt képeslapot az előterében lévő artézi kút miatt szeretik illusztrációként használni. Hozzátéve, hogy a téren álló 68-as emlékművel – e lap hátterében is látható obeliszk – és a Táncsics út vonalában lévő Szentháromság szoborral a tér meghatározó „berendezései” voltak. És ma már egyik sincs ott a téren.

A kút valahol a városháza főbejáratával szemben, a tér közepén állhatott, de ebben a formájában csak körülbelül harminc évig létezett. Ismertek ugyanis olyan, szintén szolnoki papírkereskedők gondozásában, az első világháború elején megjelentetett képeslapok, amelyeken még nem ez a puttós kőkút, hanem egy hatszögletű, fedett építmény látható a kifolyó fölött. Tudjuk azt is, hogy ezen a helyen már az 1850-es években is volt valamiféle csobogó, aminek a helyére 1893-ba került az imént említett építmény. A kút jelentősége pedig abban állt, hogy az egyébként az akkor még nagyságrendekkel tisztább Tiszáról és Zagyváról hordott ivóvíz alternatívája volt az itt 282 méter mélyről feltörő 27,5 fokos artézi víz. A kút egyébként nem valami galád városrendezési tervnek esett áldozatául, hanem a természet erőinek, ugyanis a második világháború végére elapadt a vízhozama.

A kút mellett érdemes egy pillantást venni a kép bal oldalán lévő Népbank épületére, tetején a Hermész-szoborral. Az obeliszk mögött álló Steiner-féle épületre, ami nagyjából a Múzeum étteremmel szemben állt. Illetve az itt még szállodaként működő mai Damjanich múzeum épületére, a földszintjén nagy portálokkal működő üzletekre. Lényegében ez utóbbi az egyetlen, amelyik nagyjából ma is eredeti állapotában létezik, hiszen a Népbank épületét csúnyán átalakították, a többit meg egyszerűen elbontották.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Dami a családi albumból

Akármilyen hihetetlen is, de az itt látható fotó nem 2009-ben, a néhai Damjanich uszoda bontásakor készült, hanem nagyjából hatvan évvel korábban, Szolnok második (!) uszodájának az építésekor, 1948-ban. A mai Béres sétány gesztenyefái is fiatal csemeték még. Kép egy családi albumból.

A nyitás képe

Ez a soha el nem küldött képeslap szerintem nem sokkal a Tisza Szálló megnyitása előtt készült. Talán azzal a céllal, hogy az első vendégeknek legyen min üdvötletüket küldeni a 26 szobás új hotelból. Talán nem baj, ha felidézzük, honnan indult ez a mára megkopott, egykor szép épület.

A nem lett mozi helye

Ha valaki nem a nagyszerű Fortepan.hu-n bukkan erre az 1957-es képre, talán el sem hiszi, hogy Kádár József szolnoki fotót adományozott a gyűjteménynek. Bő hat évtized távlatából az is hihetetlennek tűnhet, hogy a fotózás idején erre a telekre tervezték Szolnok új, modern filmszínházát.

Melánka és az új Zsinagóga

Bár Violics Melánka úrleánynak csak 1903. szeptember 28-án küldték Budapestre, az Alsó Erdősor utca 36. szám alá ezt a szolnoki képeslapot, nekem nem sok kétségem van afelől, hogy Szigeti Henrik az új zsinagóga elkészülte után azonnal, tehát még 1899-ben elkészítette ezt a felvételt.