2025.08.27. (szerda)

Jellegzetes jellegtelen

Jellegzetes jellegtelen

Dátum:

Egy magyarázat szerint, azért lett ilyen - szerintem ronda - a színház főbejárata 1963-ban, mert a tervező a szomszédban álló tízemeleteshez akarta igazítani az épület küllemét. Ez a védekezés a dátumokon bukik meg.

Egy magyarázat szerint, azért lett ilyen – szerintem ronda – a színház főbejárata 1963-ban, mert a tervező a szomszédban álló tízemeleteshez akarta igazítani az épület küllemét. Ez a védekezés a dátumokon bukik meg.

Akárhogy is nézzük, de az 1800-as évek végétől a ma Tisza-partnak nevezett rész – az egykori csirke- és búzapiac, a malom és a kikötők környéke – öt-hat évtized alatt valami egységesnek tűnő fejlődésen ment keresztül. Kezdődött az egész a mai Verseghy gimnázium felépítésével, majd jött a református templom, aztán a zsinagóga, a Barta-palota, a leányiskola, a Tisza-híd felé haladva pedig a színház, a Tisza-szálló, az evangélikus templom és a megyeháza. Nem mondom, hogy építészeti különlegességeket húztak fel, de mégis ezek az épületek egyfajta hasonlóságot mutatnak.

Aztán jött a nem tudom hányadik előző rendszerváltás, ami meglehetősen erőszakos nyomot hagyott a környéken (is). A Szigligeti utcában álló sztálinbarokk lakóházak még úgy-ahogy belesimulnak a környezetbe, viszont a hatvanas években elkövetett vasbeton kockák mindenen átgázolnak. Ezek közül a legkirívóbb – és a magam részéről megbocsájthatatlan gaztett – a színház mellé felhúzott, katonai bérház, ami agyonvágja a környéket. De illeszkedik a sorba a megyeháza melletti irodaház is, ahogy 1990-ig a Szigligeti Színház bejárata is a világot a sarkaiból kibillenteni szándékozó mentalitásra rímelt.

Az azonban nem igaz, hogy az 1963-ra teljesen lepukkant színháznak azért kellett ilyen, a szocreál építmények között is kirívóan ormótlan vasbeton főbejáratot kreálni, mert a szomszéd telken álló toronyház külleme ezt kívánta meg. A toronyházat ugyanis csak 1966-ban építették. Tehát a színház tervezőjének minimum jövőbelátónak kellett volna lennie – ami persze nem kizárt. Az pedig egyenesen a parasztvakítás kategóriájába tartozik, hogy az épület hátsó traktusához meg azért nem nyúltak, hogy az átvezessen a Tisza szálló stílusába. Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy belássuk, a húszas és negyvenes években is foltozgatott színháznak építészetileg már semmi köze nem volt a szálló stílusához.

Szerintem a magyarázat ennél jóval prózaibb. A lepukkant színház felújítására a Megyei Tervezővállalat helyi szakemberei voltak kéznél, és ahogy a Kossuth tér hatvanas években felhúzott házait elnézzük, nekik ennyire futotta. Nem lett szép, de a mieink tervezték. És nem lett jó minőségű sem, hiszen a felfutó építési dömping idején, nem a legjobb kivitelezők maradtak a felújításra. Így bő negyedszázadra ilyen megerőszakolt, és gyorsan romló épület lett a szolnoki színház hajléka.

Ami persze nem akadályozta meg az épületet életre keltőket, hogy abban a negyedszázadban Budapesten is emlegetett, országos hírű színházat működtessenek itt. És ez sokkal fontosabb, minthogy a korabeli képeslapokon a színház akkori jellegtelen bejárata vitte Szolnok hírét.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Egy szolnoki építkezés fotója

A korabeli újsághírek szerint Szolnok második tizennyolcemeletes lakóházát 1969 őszén kezdték építeni, és első lakói a következő év karácsonyán már el is foglalhatták a 111 lakást. A mellékelt kora nyári kép alapján nem nagyon értem, hogy fél évig mi történt az akkori Vöröscsillag út végén.

Változó környezet

Apró részletek utalnak arra, hogy ez a fotó 1963. május 1-jén készült a szolnoki Kossuth téren, nagyjából a Magyar utcai torkolattól. Érdemes összehasonlítani ezt a képet az éppen két hónappal korábban ugyanitt bemutatott fotóval, mert jól látszik, öt év alatt mennyit változott Szolnok főtere.

Korszak miatt érdekes mozaik

A mából nézve semmi különös nincs ezen a szolnoki mozaiklapon. A fekvő képek nagypéldányszámú anzikszokon is megjelentek önállóan. Meglepővé a kiadás időszaka, a "legvadabb" Rákosi-kor teszi. Az állóképen a szolnoki ferences templom látható, márpedig a rendet 1950-ben feloszlatták.

Alföldi a város közepén

Nem Alföld, hanem Alföldi áruház volt a neve annak az üzletnek, ami az egykori Nerfeld-palotában működött, még mielőtt az Centrum-sarokként rögzült volna a helyiekben, a mai Árkád helyén. Bő fél évszázad története a Szapáry, vagyis Ságvári úton. Szolnokon járunk 1964 körül.