2025.10.14. (kedd)

Mulatókert és nyári étterem

Mulatókert és nyári étterem

Dátum:

Tudom, hogy alig egy hónapja esett már itt néhány szó az egykori szolnoki vasútállomáson működő étteremről, de olykor felbukkannak képeslapok, amelyek felülírnak minden szerkesztői szándékot. Főleg, ha ilyen szép szó bukkan fel, mint a ?mulatókert?.

Tudom, hogy alig egy hónapja esett már itt néhány szó az egykori szolnoki vasútállomáson működő étteremről, de olykor felbukkannak képeslapok, amelyek felülírnak minden szerkesztői szándékot. Főleg, ha ilyen szép szó bukkan fel, mint a „mulatókert”.

Nézzék meg ezt az egy képeslapon közzétett két, nagyjából 1900 környékén készült fotót! Olvassák el a hozzájuk tartozó feliratokat, és zokogjanak! Sirassák azt a hihetetlen múltat, amit Szigeti Henrik udvari fényképész örökített meg Szolnokon, és bár – mint a lapon olvasható felirat figyelmeztet – „Utánzás tilos”, terjesszék! Hátha tényleg ismétli a történelem önmagát, és fogunk még valamikor mulatni és nyári délutánokat tölteni a szolnoki vasútállomáson működő nagyszerű étteremben.

A bal oldali képen Müller és Weszther vasúti nyári étterme látható, pontosabban a vasútállomáson egykor található étterem terasza. Vendégek éppen nincsenek a képen, ám ettől függetlenül is érezhetünk valamit a korabeli hangulatból. A jobb oldalon, az ablakok előtt a söntés, a sörcsap, ami mögött ingujjra vetkőzve, mint egy harcba induló katona feszít a csapos. Mellette, az oszlopoknál és a távolban négy elegáns – talán szmokingot viselő, de mindenesetre zakót és nyakkendőt is hordó – pincér, akik szerintem fejből sorolták a napi választékot, ajánlottak és lebeszéltek, sőt sokakat ismerősként köszöntöttek. A csípőre tett kézzel álló úr pedig a főpincér lehetett, akinél a kedves vendégek fizethettek. A féltető alatt majolika kövezet, az asztalok fölött platánfa árnyéka.

Az ember szíve belesajdul, hogy valaha ilyen fehérabroszos, főpincéres étterem is működhetett a szolnoki vasútállomáson.

Persze, mondhatják sokan, hiszen volt fizetőképes kereslet. Amire azt kell felelnem, hogy valóban.

Nézzenek csak a másik – a képeslapon jobb oldali – képre! Ez ugyancsak Müller és Weszther urak vendéglátóipari-egységét ábrázolja, a csodálatos nevű vasúti mulatókertet. Nem lehetett véletlen a név, hiszen a kép bal felső sarkában cigánybandát vélek felfedezni. A kert pedig dugig tele. Egyetlen üres asztalt sem látunk. A hölgyek elegánsak – nézzék a kalapkölteményeiket -, az urak általában zakóban és kalapban. Mert akkoriban sem számíthatott mindennaposnak a vendéglőbe járás, még a vasúti mulató kert felkeresése sem, így megadták a módját. Igaz, bő száz esztendeje nem a tévé, a net, a mobil és a bevásárlóközpontok jelentették a hétvégi szórakozást, a találkozás és beszélgetés lehetőségét.

Tudom, jelen pillanatban a szolnoki állomásra hasonló éttermet és mulató kertet vizionálni legalább annyira reális vágy, mint bízni az időgép feltalálásában, amivel első utam e képek születésének idejére repítene, hogy a két hely konyháját is kipróbálhassam.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnokról Pécsre

Hogy mit csinálhatott Bódis Ferenc 1934 tavaszán, Szolnokon, ebből az egyetlen képeslapból nem derül ki. Az viszont igen, hogy hosszabb időre tervezhette a távollétét, mert tiszta ruhákat kért szüleitől. Emellett pedig elégedettnek is tűnt, hiszen három nap alatt 70 pengőt keresett. Érdekelte vajon a képeslap, amin Pécsre küldte üzenetét?

Alföldi a város közepén

Nem Alföld, hanem Alföldi áruház volt a neve annak az üzletnek, ami az egykori Nerfeld-palotában működött, még mielőtt az Centrum-sarokként rögzült volna a helyiekben, a mai Árkád helyén. Bő fél évszázad története a Szapáry, vagyis Ságvári úton. Szolnokon járunk 1964 körül.

Zsánerképeslap

Nem vonhatjuk kétségbe, hogy ez a fotó bő száz évvel ezelőtt Szolnokon készült. Annak ellenére sem, hogy a feliraton kívül semmi konkrétum nem utal erre. Azt viszont el kell ismerni, hogy díjazandó sajtófotónak is beillő képből lett korabeli anzix.

Lehet, hogy hídavató?

Az ehhez a képeslaphoz felhasznált fotó kizárólag 1911 nyarán készülhetett. Csak egészen belenagyítva látható, hogy a hídszerkezet városfelőli oldalán elég sokan állnak. Lehet, hogy Szigeti Henrik az első szolnoki, közúti, vasból és betonból készült Tisza-híd avatásakor készítette ezt a képet?