2025.12.1. (hétfő)

Kapott Pali levelet?

Kapott Pali levelet?

Dátum:

Ahogy elnézem ezt a képeslapot, úgy tűnik, hogy az elkészült gépiparira nagyon büszkék lehettek az egykori szolnokiak, hiszen még átadása előtt képeslapon jelent meg az épület. Az én példányomat két évvel később egy reményét vesztett fiatalember adta postára.

Ahogy elnézem ezt a képeslapot, úgy tűnik, hogy az elkészült gépiparira nagyon büszkék lehettek az egykori szolnokiak, hiszen még átadása előtt képeslapon jelent meg az épület. Az én példányomat két évvel később egy reményét vesztett fiatalember adta postára.

Az Eötvös teret a vasútállomással összekötő Baross úti szakasz harmadik közintézményeként épült fel az úgynevezett Felső ipariskola, amit ma gépipariként ismerünk (pedig azt hiszem, jelenleg nem is ez a neve). A szerintem zseniálisan kitalált iskolasor első épülete a ma megyei rendőrkapitányságként funkcionáló polgári fiúiskola volt, majd követezett a bábaképző, aztán a gépipari, és végül a csak a második világháború után befejezett közgé. Legalább egy emléktáblát megérdemelne az, aki ezeket az iskolákat ide telepítette, hiszen így a mai napig a környék településeiről bejáró diákokat is ki tudják szolgálni.

Lehet, tévedek, de a sok nyitott ablak miatt nekem úgy tűnik, mintha a Baross utcai épületet még az átadás előtt örökítették volna meg. A gépipari lassan kilencven éve ugyanígy néz ki, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben váltott néhányszor nevet. A fotó egyetlen érdekessége a rákerült reklámtábla, ami a Lardoline motorolajat hirdet. Hozzáértők szerint azért, mert ekkoriban az Eötvös téren vagy a közelében is működött üzemanyagtöltő állomás.

A tulajdonomban lévő lapot 1929. szeptember 16-án adta postára egy bizonyos Pali, akinek valami köze lehetett a képen látható épülethez, hiszen azt írta: „megemlékeztetésül küldöm az iskolánkat”. Az persze nem derül ki, hogy Csepregi Manci úrleánynak miért kellett volna megemlékeznie erről az iskoláról, az viszont igen, hogy szegény Pali nagyon epedezett Manci soraiért. Mivel így írt: „Azzal a hiszemmel, hogy te tán válaszolsz valami újsággal”: Az zavaros, hogy ki mindenkitől várhatott még levelet Pali, aki egyrészt tubicámnak szólítja „Mancikám drágámat”, és azt írja: addig még egyetlen levelet sem kapott, és Mancié lenne az első. A sűrűn teleírt képeslap tetejére, már majdnem a bélyegre ki is írja „megemlékeztetésül” a címét, ami a Kludik Gyula utca 18. volt.

A cím érdekessége, hogy ez alig egy utcányira van a képeslapon látható iskolától. A város egyik legdinamikusabban fejlődő korszakában Szolnok polgármestereként tevékenykedő, ám szembetegsége miatt 1911-ben lemondó, majd 1920-ban elhunyt Kludik Gyula nevét ugyanis a mai Móricz Zsigmond utca viselte a második világháború előtt. (Külön írást megérne, hogy Kludik Gyula nevét miért kellett törölni az utcajegyzékből.)

Természetesen nem tudhatom, hogy az 1929-ben Békéscsabán, az ottani II. kerület Vlasics utca 4. szám alatt lakó Csepregi Manci küldött-e valami újságot Palinak. Csak remélem, hogy úrleányhoz méltó módon azonnal tollat ragadt, és hosszan ecsetelte, mi minden történ vele. Sőt, talán a drágám és a tubicám megszólítás sem maradt viszonzatlanul, és még akár házasság is lett a dologból.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Ilyen is volt egykor Szolnok

Az ehhez az 1915-ben Szolnokról Prágába küldött képeslaphoz használt fotó nem sokkal korábban készülhetett a mai Kossuth tér és a Magyar utca találkozásától nyugat felé fordulva. A képen látható házak mára eltűntek, holott többségük nem sokkal a fotózás előtt épült. Egy utcányi múlt.

Dátumozott mozaik

Ritkaság az olyan régi képeslap, amelyiken a kiadás dátumát is feltüntették. Persze ez olykor nem sokat segít a lapon látható városrészletek időbeli beazonosításában, hiszen mint ebben az esetben is több, korábbról ismert fotóból lett egy képeslap. A második világháború idején.

Szolnok háromszor a két háború között

A városháza öt kupolával. A Kossuth tér a Szentháromság-szoborral. A megyeháza spaletták nélkül, de amúgy pont olyan, mint a korábbi és a következő fél évszázadban. A pénzügyigazgatóság két emelettel és két címerrel. Háromfotós Weinstock képeslap a két háború közötti Szolnokról.

Szolnok leghíresebb kéménye

Ha festett is a gyárkéményből felszálló füst Szigeti Henrik felvételén, kétség nem férhet ahhoz, hogy a kép 1914. szeptember 20-a, azaz a Szolnoki Cukorgyár Rt. üzemének beindulása után készült. Szűk száz esztendővel a kémény felrobbantása előtt. Persze ez érdekelte legkevésbé e fotót megőrző képeslap feladóját és címzettjét.