2025.08.27. (szerda)

Vendégposzt: Régészeti utazások (2.)

Vendégposzt: Régészeti utazások (2.)

Dátum:

Kertész Róbert régész ezúttal az egykori vár területére kalauzol bennünket. Kiderül, hogy a vár területén található legrégebbi épületnél vannak Szolnokon ódonabb házak. Viszont a vár alatt egy dzsámit is sejthetünk.

2-vartemplomAmennyiben rászánunk egy kis időt, és fellapozzuk Szolnok műemlékjegyzékét, akkor rövid idő alatt megállapíthatjuk, hogy bizony nem sok tételből áll. Napjainkban is álló legrégebbi épületei, köztéri szobrai kivétel nélkül egyházi vonatkozásúak, és csupán 18. századi gyökerekkel rendelkeznek. Ezek a Xavéri Szent Ferenc-kápolna (1733), az Immaculata/Szeplőtelen Fogantatás-szobor (1750 körül), a Ferences Rendház (1753), a Belvárosi templom (1754), a Szentháromság téri barokk kálvária (1794), a Partos-kápolna (1799) és a Merengő Krisztus-szobor (1800).

A vár jelenleg látható legrégebbi épülete az 1822-1824 között épített, klasszicista stílusjegyeket viselő Vártemplom. Figyelemre méltó, hogy falai szabályos, négyszögletesre faragott homokkőből és téglából készültek. Az építőanyag részben az egykor a közelben, a déli várfal mellett, a jelenlegi Várplébánia kertjének nyugati szélén, valamint a téglakerítés külső oldalán található közparkban állt, és 1821-ben lebontott dzsámiból származik.

A Vártemplom külső vakolatát a legutóbbi, 1994-ben elvégzett felújítása során az időjárásnak leginkább kitett lábazati részen leverték. Ekkor láthatóvá vált a vegyes, kő és tégla falazat, mely a Tisza felőli oldal egy kisebb részén jelenleg is vakolatlan, és szabadon tanulmányozható.

A várban figyelmesen sétálók a Vártemplom közelében felfigyelhetnek a téglával bélelt várkútra, melyet 1952-ben egy 18. század végi kéziratos térkép alapján elvégzett ásatás során azonosított a város neves polihisztora, Kaposvári Gyula múzeumigazgató. Nem nehéz megtalálni, hiszen az 1970-es években Papi Lajos szobrászművész tervei szerint ?törökös? kútfőt építettek köré.

2-torokkutHa a kúttól elindulunk a Tisza-part felé, akkor csak egészen kis távolságot kell megtennünk, hogy eljussunk a Várplébánia kerítésének nyugati fala előtti kis közparkba. A fűvel benőtt felső talajréteg alatt rejtőznek Szolnok egykor legjelentősebb épületének, a fentebb már említett muszlim templomnak a maradványai. A 17. századi török világutazó, Evlia cselebi uralkodói dzsáminak nevezte. Eszerint állami alapítású volt. Bár közvetlen adatunk nincs róla, minden bizonnyal Szulejmán nevét viselte, kinek szultánsága idején, 1552-ben a törökök a várat és a várost elfoglalták. Az épületet ugyancsak 18. századi térképek felhasználásával találták meg, és 1973-ban Csányi Marietta régész, valamint Kaposvári Gyula múzeumigazgató részben feltárta alapárkait a nyugati falához tapadó, szabálytalan négyszög alakú minaretalapozással együtt.

 

Dr. Kertész Róbert

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Évtizedes májusok

Épült a Múzeum étterem, az Árkád presszó, a Kolozsvári-felüljáró, a Kodály és a Széchenyin a zöld iskola, sőt a lakótelep víztornya is egyre magasabbra tört. Hatvan, ötven és negyven évvel ezelőtti szolnoki történések padlókefélőgép, nyeremény Zsiguli és öt szabadtéri mozi oldalvizén.

Film, színház, reklám

Sirály csónakmotor a szolnoki Állami Áruházból vagy Krencsey Mariann a Szigligeti Színház Kis Színpadán? Esetleg "kitűnő likőrök" a Földművesszövetkezet italboltjából vagy a Csendes Don olasz filmfeldolgozása a szolnoki Millennium moziban? Egy forintos Műsorfüzet 1958 végéről.

Szolnok 900.: Képeslapoktól érmékig

Még két év meg egy pici, és megünnepelhetjük, hogy Szolnokot 950 évvel korábban említették először hivatalos dokumentumban. Meg azt is, hogy fél évszázaddal ezelőtt mennyi minden készült a 900 éves jubileumre. Ezen az őszön elkezdtem összegyűjteni az 1975-ös jubileum apró emlékeit.

Két hídrobbantás között

A fotókon is megörökített Szolnok második nagy korszakának határait a "szép Tisza-híd" felrobbantásával is kijelölhetjük, hiszen az 1911-ben átadott műtárgy belváros felőli végét az első és a második világháború végén is belerobbantották a Tiszába. A kettő között persze sok minden épült.