2025.08.27. (szerda)

Azok az ötvenes évek

Azok az ötvenes évek

Dátum:

Mozgalmas szolnoki hétköznapot örökített meg a fotós, valamikor az ötvenes évek második felében, hogy aztán még egy évtizeddel később is forgalomba legyen ez a képeslap. Amit jobban megnézve döbbenek rá, ma már csak a Kiglovits-bazár épülete áll a képen látható házak közül.

Mozgalmas szolnoki hétköznapot örökített meg a fotós, valamikor az ötvenes évek második felében, hogy aztán még egy évtizeddel később is forgalomba legyen ez a képeslap. Amit jobban megnézve döbbenek rá, ma már csak a Kiglovits-bazár épülete áll a képen látható házak közül.

Az ismeretlen fotós nyugodtan kiállhatott az ötvenes évek második felében a mai 1-es parkolóján keresztül vezető főút közepére, és nem kellett attól tartania, hogy elsodorja a forgalom. Mert amint az a képen is látszik, a négyes számú főközlekedési út városi szakaszán egyetlen személyautó tűnik csak fel, ha jól gondolom, egy 400-as Moszkvics. Ezen kívül egy lovas kocsi ér be a Kossuth út torkolatába, illetve egy motorkerékpár ácsorog a kép jobb sarkában. Egyébként kerékpárok és gyalogosok jelentik a forgalmat a meglehetősen mozgalmas képen.

A képet részben a motorkerékpár rendszáma – BL 545 – alapján próbáltam datálni. A két betűből és három számból álló rendszámok ugyanis 1958-ig voltak nálunk használatban, tehát a fotónak ezt megelőzően kellett készülnie. A Moszkvics alapján akár 1947-ben – akkor kezdték gyártani ezt a típust – is készülhetett volna a kép, de a kirakatok és a ruhák bennem mégis inkább azt az érzést keltik, hogy az ötvenes évek második felében járunk.

A kép bal oldaláról indulva sorra vehetünk néhány régi, eltűnt házat. Az első, a fa mögött, a valamikori Kereskedelmi Bank eredetileg szecessziós épülete. Aztán a mai Ságvári és Kossuth kereszteződésében álló földszintes üzletek, amelyek a hatvanas évek elején lettek lebontva. Középtájon, a Kossuth téren még áll a Steiner Jakab és fia féle ház, tőle jobbra pedig az ekkoriban éppen Alföld áruházként működő Nerfeld-palota. Az egyetlen épület, ami ma is a helyén van, az a XIX. század végén épült Kiglovits-bazár. Szűk hat évtized alatt ennyit változott a város.

Ebben a képben egyébként nekem a mozgalmassága tetszik. A mából nézve kicsit olyan, mintha egy filmforgatáson lennénk, ahol elhangzott a rendezői „tessék”, és a meglepően sok statisztának egyenként kellene valamit csinálnia. A bal oldalon egy kerékpárját támasztó férfi két hölgynek teszi a szépet. Mögöttük, talán az egyik hölgy párja érkezik nagysebességgel, ugyancsak bringán. A kereszteződésben szintén két biciklis, előttük az áruház kirakatait nézegető emberek. Akik, ha tovább mennek majd a Tisza felé, bele fognak ütközni a bejárat előtt álló létrába, amiről talán az új áruházi logót szereli valaki. A Beloiannisz és a Ságvári sarkán, a házak árnyékában utcaseprő dolgozik egyenruhában, miközben egész sokan sétálnak és álldogálnak a kép jobb oldalán, a kirakatok előtt.

Megváltozott város, eltűnt emberek, egy régi pillanat. Ezért is szeretem a régi képeslapokat.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A Művésztelep régi képeslapokon

Az 1902-ben megnyílt és 118 év után nemcsak megújult, de ki is bővített Szolnoki Művésztelepről az első húsz évében viszonylag sok képeslap született. Számomra meglepő, hogy az 1920-as évektől - legalábbis a saját gyűjteményemben - lényegében nincs a telepről képeslap.

Az első szolnoki fényreklám

A Postamúzeumban több képet is őriznek az 1932-ben átadott szolnoki postapalotáról. A nagyjából az egykori Baross utca 15-17. számtól készült, a főutcai homlokzatra koncentráló fotón egy olyan függőleges, külső felirat is látható, ami akár az első szolnoki fényreklám is lehetett.

Lipcsei lap, szolnoki Szentháromság

Ez az 1911-ben Szolnokról Budapestre küldött képeslap legalább két dolog miatt is érdekes a számomra. Egyrészt az egyik legjobb felvétel a város főterén egykor álló Szentháromság-szobrunkról. Másrészt bizonyítja, hogy a lipcsei Dr. Trenkler Co. fotósa valamikor 1906 nyarán több felvételt is készíthetett Szolnokról.

Serénykedés a Kossuth téren

Amennyiben ennek a fotónak a hátuljára helyes dátumot írt az ismeretlen fotós - és miért ne tette volna -, akkor két dologban lehetünk biztosak. Az egyik, hogy Kovács Ferenc Munkásmozgalmi emlékművét csak 1963-ban állították fel. A másik pedig, hogy a 77 lakásos társasház előbb készült el, mint az úgynevezett Fradi-ház a Kossuth téren.