2025.10.14. (kedd)

Bányászzenekar és eltűnt házak

Bányászzenekar és eltűnt házak

Dátum:

A Csillám Üveg-Porcelán bolt hetvenes évek eleji helyének meghatározása apropóján kaptam ezt a fotót egy blogSzolnok olvasótól. Nemcsak mára eltűnt házakat, de a Szolnoki Olajbányász Zenekar bő négy évtizeddel ezelőtti felállását is megörökíti a kép.

A Csillám Üveg-Porcelán bolt hetvenes évek eleji helyének meghatározása apropóján kaptam ezt a fotót egy blogSzolnok olvasótól. Nemcsak mára eltűnt házakat, de a Szolnoki Olajbányász Zenekar bő négy évtizeddel ezelőtti felállását is megörökíti a kép.

Régi szolnokiak ránézésre megmondják, hogy ez a fotó hol készülhetett. A fiatalabbak kedvéért azonban adjunk némi támpontot és magyarázatot! A támpontot a kép jobb szélén, a kissé elhomályosult háttérben találjuk: az 1-es ABC íves tetejű épületét, illetve a Szapáry utca sarkán lévő Kiglovics bazárt. Magyarázatképpen pedig tegyük hozzá, hogy az előtérben látható házak – például amelyikben a Csillám is volt – a hetvenes évek elején, a várost átszelő négyes főút nyomvonalának kialakításakor tűntek el. A fotón megörökített házak közül csak a fentebb említett két épület élte túl az új belváros megszületését.

Annyit tegyünk még hozzá a fotó helyszínének magyarázatához, hogy régi térképek segítségével az is megmondható, hol állt valamikor a fotós. Mivel az egykori Beloiannisz – ma Baross – utca 17. szám alatt lévő üveg-porcelán bolt teljes egészében látszik, az amatőr fényképésznek a Madách és Mária utcák főutca felőli torkolatai között kellett állni. A négyes út Tisza-híd felé vezető sávjában.

A képet K. József budapesti olvasómtól kaptam, aki eredetileg a Mészáros Lőrinc utca sarkán álló kőolajos irodaház kapcsán írt, de – szerencsére – régi üzletek helyéről is szót ejtett. Első levelében azt írta, hogy a Csillám az egykori 33-as épületében volt – azaz a Madas-ház -, majd később e fotót mellékelve pontosította önmagát. Leírva azt is, hogy a kép egy május 1-jei zenés ébresztő alkalmával készült – ezért állhatott a fotós a főút közepén -, és a szolnoki Olajbányász Zenekart örökítette meg. Olvasóm emlékei szerint a zenekar élén Kiss József karnagy úr halad, bár hozzáteszi: „ha jól emlékszem a nevére”. (Ha valakinek más információja van, ossza meg velünk!)

A bal oldalon látható házak helyén ma egy bank és egy üres telek található, az, amelyiken pár éve még az Olajbányász-emlékmű állt. Utánuk, a dupla tornyos ház mögött, valamennyire kivehető a Jászkürt utca sarka, ami ma a Pelikán Hotel előtti parkoló helyén volt. Viszont az utcából egyetlenként megmaradt Jászkürt utca 2. szám alatti bérház ma is áll. A Jászkürt utca torkolata után pedig egy hatalmas tűzfal néz ránk, ami ahhoz a bizonyos Madas-házhoz tartozik, amiben a sokat emlegetett 33-as bolt is működött, és ami előtt a Csarnok utca vezetett a hetvenes évek elején teljesen eltüntetett városrészbe.

A kép „dőlése” kapcsán bárki megjegyezheti, hogy nem profi fotós munkája. Ami igaz is lehet, de a mából nézve ez egyáltalán nem baj. Egyrészt mert, ha profi fotós örökíti meg a pillanatot, akkor talán lemaradnak a képről ezek a régi házak. Másrészt meg nem kerül elő a felvétel egy családi archívumból, amihez hasonló nagyon sok lehet, rengeteg kinccsel. Csak turkálni kellene a régi képek és emlékek között.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Verseghy megérkezett

Ezen a második világháború előtt kiadott szolnoki képeslapon nem az előtérben lévő békás szökőkút és nem is a háttérben látható Tisza szálló az igazán érdekes, sőt még csak a közterület akkori elnevezése - Tóth Tamás park - sem, hanem a már a helyén lévő Verseghy Ferenc-szobor.

Festmény is lehetne

Lehetne egy kora újkori németalföldi festmény, ha nem ismernénk fel rajta a 19. század végétől Szolnokon épült házakat. Lehetne akár az is a címe: "Hétköznapi piac egy kisváros főterén", ha nem lennénk tisztában azzal, hogy a szolnoki Kossuth téren járunk 1912 és 1917 között.

Agarászok a fejlődő Szolnokon

Az ország távoli pontjáról érkeztek Szolnokra azok az urak, akik valamikor a múlt század első éveiben az itteni agárversenyről küldték kézcsókjukat nagyságos Payer Gézánénak. Nem zárható ki, hogy a versenyre érkezők a képeslapon megörökített, akkor már legalább 10 éves Kaszinóban is jártak.

Horthyból a Kádár-korba

Miként fordulhatott elő, hogy egy Horthy-korban készült szolnoki fotó, körülbelül húsz évvel később, a Kádár-korban képeslapként jelenjen meg? Ilyen volt a slendrián szocializmus? Vagy olyanok döntöttek a vidéki városok képeslapjairól Budapesten, akik kevés helyismerettel rendelkeztek?