2025.10.14. (kedd)

Száz éve a Szapáry vége

Száz éve a Szapáry vége

Dátum:

A Szapáry út végén pózoló fehér ruhás hölgyet valamikor száz évvel ezelőtt fotózhatták le az utca közepén állva. A kép igazi érdekessége azonban nem ő, hanem azok az évszázados képeslapon megörökített házak, amelyek egy kivételével a mai napig állnak.

A Szapáry út végén pózoló fehér ruhás hölgyet valamikor száz évvel ezelőtt fotózhatták le az utca közepén állva. A kép igazi érdekessége azonban nem ő, hanem azok az évszázados képeslapon megörökített házak, amelyek egy kivételével a mai napig állnak.

A festett képeslap bal szélén álló, vörös festésű házban ma a Stock Pub 1927 nevű szórakozóhely üzemel, és úgy tűnik, száz év alatt sem sokat változott az épület külleme. Hogy pontosan mikor épült, nem tudom, csak azt biztos, hogy a képeslap 1917-es megjelenése előtt.

Mellette, a Sóház utca sarkán egy jóval szerényebb, pince nélküli házat látunk, amelynek a helyén ma egy, a hatvanas években felhúzott, emeletes kockaház áll. Más képeslapok alapján úgy gondolom, hogy az itt látható pici sarki házikó már az előző századfordulón is megvolt, és minden bizonnyal a Zsinagóga 1899-es átadása előtt is állt már. Hogy mikor tűnt el, nem tudom. A Papp-szanatóriumot szemből ábrázoló, 1930-as képeslapok alapján úgy tippelném, hogy annak építésekor bonthatták le. Hogy aztán a szanatórium tulajdonosának és funkciójának változásával együtt, két-három évtizeddel később a ma is ott látható bérházak kerüljenek a kert helyére.

A képeslap középpontjában a Barta palota áll. Eddig számomra nem derült ki, hogy ki is volt az a bizonyos Barta, akiről a nevét kapta, illetve, az sem, hogy pontosan mikor épült ez az egyébként tetszetős bárház. Ugyancsak más képeslapok alapján vagyok biztos abban, hogy 1899 után és 1914 előtt kellett felépülnie, hiszen vannak olyan, a Zsinagógát már készen ábrázoló lapok, amelyekről még hiányzik, illetve látható olyan lapokon, amelyeken a közeli Polgári Leányiskola még nincs rajta. Az azonban biztos, hogy építtetője a Szapáry út és a környék fejlődésére számíthatott, ha a bérházát nem a Kossuth út környékére, vagy az utca felsőbb részére építette.

Személyes emlékek csak annyiban fűznek ehhez az épülethez, hogy a nyolcvanas évek végén mindig fájt a szívem a város egyik leglepusztultabb palotájáért, amit később valakiknek sikerült igényesen megmenteni. Az épületről annyi legenda kering még, hogy az ötvenes években ÁVH iskola működött benne.

Mögötte ugyancsak áll már az a kétszintes épület, amely ma sárgára festve a Tiszai hajósok terének legrosszabb állapotban lévő háza. Illetve szintén látható ezen az 1917-es képeslapon a tér legöregebb épülete is, amelyben ma két étterem üzemel.

Hogy a hölgyet ki és miért állította a Szapáry út közepére, nem tudjuk. Mindenesetre fehér cipőjének és hosszú szoknyájának nem tehetett jót a láthatóan poros út.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Ki áll a színház előtt?

Talán egy színész, talán egy színpadi szerző, vagy egy korabeli szolnoki színházrajongó áll Szigeti Henrik felvételén a város első kőszínháza előtt, valamikor a múlt század tízes éveinek első felében. A képet nézve a korabeli Városház utca környékét is elképzelhetjük.

Bányászzenekar és eltűnt házak

A Csillám Üveg-Porcelán bolt hetvenes évek eleji helyének meghatározása apropóján kaptam ezt a fotót egy blogSzolnok olvasótól. Nemcsak mára eltűnt házakat, de a Szolnoki Olajbányász Zenekar bő négy évtizeddel ezelőtti felállását is megörökíti a kép.

Róth Dezső céges reklámja

Aki elsőre nem ismerné fel, hogy ezen a képeslapon Szolnok néhai Gorove utcájának 15. és 29. számú házai láthatóak, annak a város meghatározásában segít a bal alsó sarokban lévő felirat. Amire ráerősít a szöveges oldalra elhelyezett kiadói jelzés: Róth Dezső papír áruháza, Szolnok. Egy klasszikus, ám ritka reklámképeslappal van dolgunk.

1915-ös büszkeség

Nem tudhatom, hogy a huszadik század elején miként tekintettek a szolnokiak az akkoriban sorra épülő iskolákra. Szerintem büszkék voltak. Legalábbis erre utal, hogy a helyi képeslapok kiadásban is érdekelt Gerő Ignácz üzletet látott a város új leányiskolájának megörökítésében.