2025.10.14. (kedd)

Szilveszteri üdvözlet

Szilveszteri üdvözlet

Dátum:

A nehezen kisilabizálható bélyegző alapján egyértelműnek tűnik, hogy Pista 1917 Szilveszterének éjszakáján nemcsak megírta, de postára is adta ezt a képeslapot Szolnokon, ami a következő év első napjaiban megérkezett a Baranya megyei Liptódra.

A nehezen kisilabizálható bélyegző alapján egyértelműnek tűnik, hogy Pista 1917 Szilveszterének éjszakáján nemcsak megírta, de postára is adta ezt a képeslapot Szolnokon, ami a következő év első napjaiban megérkezett a Baranya megyei Liptódra.

Ismét egy anziksz, aminek legalább olyan érdekes az írott oldala, mint a képes. Hiszen sok kétségünk nem lehet afelől, hogy mit is kereshetett Szolnokon egy baranyai ismerőssel levelező fiatalember 1917 telén. Főleg, ha a képeslapra írott szövegből azt is megtudjuk, hogy Pista 1917. december 31-én már két napja úton volt. Sajnos, az nem derül ki, hogy éppen a keleti frontra tartott, vagy már onnan hazafelé érinthette Szolnokot. Mivel az első nagy háború utolsó évének küszöbén adta postára szívélyes üdvözletét Hábel Marika nagyságos úrleánynak, talán nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, a katonavonat nem hozta, hanem vitte a frontra.

És minden bizonnyal hosszabb-rövidebb ideig várakozni volt kénytelen katonatársaival együtt a szolnoki állomáson, ahol a Vasúti levelezőlapárusításnak köszönhetően gyorsan vett egy, a várost ábrázoló képeslapot. Amit persze lehet, hogy meg se fordított, hiszen bármelyik pillanatban indíthatták a szerelvényt a Tisza túloldalára, és igazából az üzenet, a híradás lehetősége volt számára a fontos.

Így nem nagyon bánkódhatott azon, hogy a festett képeslap egy nyári pillanatot örökít meg Szolnokon. Nem hinném, hogy elmélázott azon, vajon a Gorove utca merre is lehet az állomáshoz képest, és a törvényszéki palota mellett milyen épületek láthatók még a képen. Neki akkor nem igazán lehetett fontos, hogy a képeslapon megörökített palotasor Szolnok éppen véget érő aranykorának egyik emblémája a biztosító bérházával, a Mezőgazdasági Takarékpénztár épületével, a megyeházával vagy a távolban a pénzügyi palotával és a Steiner féle házzal.

Nem hinném, hogy hosszan nézegette volna Szolnok kövezett főutcáját a gondosan kialakított járdákkal, a fiatal facsemetékkel, a villanyvezetékekkel és a konflisokkal. Arra pedig végképp nem gondolhatott, hogy a beköszöntő új esztendő mennyi mindent söpör majd el Szolnokon és az országban, és mi mindent látnak majd ezek a házak.

A Baranya vármegyében lévő Liptódon élő Hábel Marika 1918. január 8-án kaphatta meg a képeslapot. Amikor Pista talán már a Kárpátokban harcolt. Vagy ha kevésbé volt szerencsés, akkor már életét adta egy széthulló birodalomért, egy ingó trónon ücsörgő királyért, egy olyan lassan száz éve kitört háborúban, ami nem ért véget, mire lehullottak a levelek.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A szolnoki facsarnok rejtélye

Aki 1909. szeptember 3-án megírta ezt a szolnoki képeslapot, az akkor már csak a Pfaff Ferenc tervezte új állomás épületét láthatta. Mivel az épület középső szárnyát az év április végén nyitották meg, ez a fotó a két dátum között készülhetett. De akkor mit keres rajta a sínek fölötti facsarnok?

Pista a vérzivatarban

Bár ez a részben hamisított szolnoki képeslap elsősorban a város vallási sokszínűségéről és toleranciájáról tanúskodik, amikor Pista kapkodva postára adta, nem éppen ezek az értékek jellemezték a világot. Egy harcba induló katona üzenete és ?hétköznapi? problémája 1916-ból.

Szolnokon csak átutazó

Három éve állt a szolnoki színház, amikor az ismeretlen képeslapíró átutazhatott a városon. Az erdélyi Marosvásárhelytől északra fekvő Mezőpanitról indulhatott és Kecskemétre tartott egy kislánnyal, és egy Szolnokon vásárolt anzikszon üzent édesanyjának. Aki sokáig őrizhette ezt a lapot.

Megöregedett békák?

Aki Szolnokon volt gyerek, avagy itt nevelt srácokat, annak kultikus hely a Verseghy parkban található békás szökőkút. Ami a mellékelt képeslap tanúsága szerint 1928 és 1932 között már biztosan megvolt, bár ha a Tisza szálló ablakaira nézek, akkor a korábbi dátumra tippelnék.