2025.08.27. (szerda)

Régi Szapáry ismét

Régi Szapáry ismét

Dátum:

Ezt a szinte fotópapírra nyomtatott képeslapot biztos, hogy 1949 után adták ki. Abban azonban bizonytalan vagyok, hogy a fotó is ugyanakkor készült-e. A bankok feliratai miatt gyanús, hogy a kép kicsit régebbi.

Ezt a szinte fotópapírra nyomtatott képeslapot biztos, hogy 1949 után adták ki. Abban azonban bizonytalan vagyok, hogy a fotó is ugyanakkor készült-e. A bankok feliratai miatt gyanús, hogy a kép kicsit régebbi.

A blogSzolnok Album rovatában ez volt az első képeslap, amiről írtam, 2010. március 5-én. Újraolvasva azt az írást, rá kellett döbbennem, hogy az azóta eltelt négy évben, apránként mennyi információt szedtem össze a városról. Mindezek fényében pedig úgy gondoltam, ideje erről a képeslapról újra beszélni, azaz írni.

A mai Szapáry utca elejét, a Baross utcai torkolathoz közeli részét ábrázoló képeslapot, a hátoldalon lévő felirat miatt biztos, hogy 1949 után adták ki. Ott ugyanis az szerepel, hogy „Szolnok, Ságvári Endre utca”. Márpedig az egykori Molnár, majd 1891-től Szapáry út csak 1949-ben kapta meg a Ságvári Endre nevet. Fontos, hogy ekkor még nem körút, csak utca. Körút ugyanis a hatvanas években lett, amikor elkészül a Zagyvától az Adyn át a Baross – akkor Beloiannisz – útig tartó szakasz, és Kaposvári Gyula kedvenc fordulatával élve, mint egy függönyt elhúzva, összenyitották a két Ságvári utcát. Ekkor fordult meg a számozás is, és ekkor tűnt el az ezen a képeslapon még látható szecessziós banképület.

Tehát, ha nem kételkednék abban, hogy ezt a fotót 1949 után készítették, akkor eljátszhatnánk azzal a kérdéssel, hogy vajon mikor fotózhatták legkésőbb. A Kereskedelmi Bank elbontott szecessziós épülete miatt nyugodtan rávághatnánk, hogy 1962-63 előtt kellett ennek történnie, hiszen a pártház – fehérház – és a Ságvári körút kinyitása, valamint a 4-es főút forgalma akkor tette indokolttá, az egyébként is csak ideiglenes engedéllyel épült ház elbontását. Ha a Baross és a Szapáry sarkán álló, e képen még álló Nerfeld-palotát is szemügyre vesszük, akkor esetleg az ötvenes évek végénél is meghúzhatnánk a határt, hiszen még hiányzik a tetejéről a hatalmas fényreklám.

A magam részéről azonban nagyobb téttel mernék fogadni arra, hogy a kép 1949 előtt készült. Nem hinném ugyanis, hogy a bankok és pénzintézetek 1948-as államosítása után sokáig a helyén maradhattak volna a bankfeliratok. Márpedig a képeslap jobb szélén, a mai OTP épületének homlokzatán ott olvasható a Szolnoki Hitelbank felirat. Az utcát lezáró szecessziós épület földszintje felett pedig a Hitelszövetkezet kiírás. Mivel háborús nyomok se látszanak az utcán, akár azt is megkockáztatnám, hogy a felhasznált fotó a háború előtt vagy a negyvenes évek elején készült.

Amikor a Szapáry utca még egy békebeli, kisváros korzója volt. A bank épületének földszintjén, az utcafrontra nyíló boltok sorakoztak, és a Nerfeld-palota aljában is kirakatok értek egymásba. A Kádár cukrászda előtt már egy autó is parkolt, a többség azonban még gyalog, vagy kerékpárral járt. És a fodrászok, hosszú fehér köpenyben ácsorogtak kuncsaftra várva az üzletük ajtajában.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Hol meneteltek a katonák?

Természetesen Szolnokon, éppen ötvennégy évvel ezelőtt, "hazánk felszabadulásának" tizenkilencedik évfordulója tiszteletére. A felvétel Nagy Zsolt, a megyei napilap akkori egyetlen fotóriporterének gyűjteményéből való. És számomra biztosnak tűnik, hogy a díszelgő egységet a Beloiannisz út és a Hősök tere sarkánál örökítette meg a nagyszerű fotós.

Szociofotó a főtérről

A szolnoki Kossuth térről valamikor az előző évszázad elején készült nyári fotón alig látni férfiakat. Illetve az is különös, hogy a viszonylag jó minőségű fotóból lett képeslapon nem olyan öltözékű nők láthatóak, mint a nagyjából ezzel egyidős felvételeken, a szolnoki korzón.

A Sirály másodszor

Az utolsó szolnoki, tiszai fahidat ábrázoló képeslapot akkor küldték innen Bécsbe, amikor az eredetileg Obermayer Lajos által ácsolt átkelőnek már nyoma sem volt. A Sirály nevű kis gőzös azonban egész biztos, hogy minimum hat, de inkább tíz évvel korábban került Ragács Gyula lencséje elé.

Foci Szolnokon 1914-ben

A "Czeglédiek" két focicsapata játszott Szolnokon 1914 júliusában, amiről egy bizonyos Miki tudósította ifj. Bálint Ferenczet, aki ekkor minden bizonnyal az erdélyi Vízaknán nyaralt. Nehéz eldönteni, hogy ezen a képeslapon a tudósítás vagy a szolnoki állomás ritkán látott vége az érdekesebb.