2025.10.14. (kedd)

Tisza és templom

Tisza és templom

Dátum:

Jellegzetes alföldi kép: Tisza és templom. Ha nem lenne ismerős a vártemplom tornya, és rafináltan körülvágnánk a képet, azt hiszem, sokan nehezen jönnének rá, hogy a fotó Szolnokot ábrázolja. Mégpedig valahonnan a belvárosi híd lábától fotózva, legalább hetvenöt éve.

Jellegzetes alföldi kép: Tisza és templom. Ha nem lenne ismerős a vártemplom tornya, és rafináltan körülvágnánk a képet, azt hiszem, sokan nehezen jönnének rá, hogy a fotó Szolnokot ábrázolja. Mégpedig valahonnan a belvárosi híd lábától fotózva, legalább hetvenöt éve.

Sajnos a fotózás technikatörténetére vonatkozó ismereteim meglehetősen szegényesek, mindenesetre kicsit csodálkozom azon, hogy a múlt század harmincas éveiben már ilyen jó közeli képeket tudtak készíteni. Abban ugyanis biztos vagyok, hogy a korabeli fotós nem a Tiszán, egy ladikban állva komponált. Sokkal inkább a vártemplommal szembeni oldalon, valahol a mai rendőrségi vagy pusztuló tanácsi üdülő magasságából készítette a képet. Amihez azért elég jó objektív kellett. A képeslapként forgalomba került fotó ugyanis mai szemmel nézve is éles és szabályos.

Nem! A kép nem készülhetett később, ugyanis a szajoli bélyegző tanúsága szerint 1940. szeptember 14-én küldte Rezső Budapestre az üdvözletét Tamási Istvánnak és becses családjának. Tehát a képnek legkésőbb abban az évben meg kellett születnie. A burjánzó, nyárias növényzet alapján megkockáztatom, hogy vagy a feladás idején nagyon frissen kiadott képeslapról van szó, avagy a háború előtti utolsó nyár a fotózás legkésőbbi időpontja.

Mivel a növényzet miatt lényegében csak a templom és a mellette lévő parókia látható, nehéz megtippelni a fotózás legkorábbi időpontját. Nem tudom ugyanis eldönteni, hogy a fotó bal szélén még nem áll a pénzügyőr laktanya, avagy a hatalmas fák eltakarják. Mivel azonban a templom tornya, ami 1919-ben a román ostrom idején találatot kapott, illetve a tetőszerkezet is kifejezetten jó állapotban van, azt mondhatjuk, hogy legkorábban 1925-26 táján készülhetett a kép.

Egy meglehetősen ritka beállításból. A vártemplom ugyanis viszonylag ritkán jelenik meg a szolnoki képeslapokon. Jóval kedveltebb téma a három templom – katolikus, izraelita és református – a Zagyva másik oldalán, mint ez. Ráadásul, ha fel is tűnik egy-egy képeslapon, általában akkor is szemből, a Művésztelep belógó kertjével ábrázolják.

Lehet, hogy ez a beállítás azért ritka, mert így nem mutat a kép többet Szolnokból, mint bármelyik alföldi falu a Tisza felől fotózva. Hömpölygő folyó, dús növényzet a magas parton, egyszerű házak, amelyek teteje mögül kilátszik a többitől alig különböző falusi templom tornya. Ami azoknak persze szép, talán a legszebb és különleges, akik kötődnek hozzá.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Idegenforgalmi emlék

Elsőre semmi különös nincs ezen az 1980 körül készült felvételen, hiszen ?csak? a szolnoki Tisza szállót ábrázolja. Persze látszik a színház régi épülete is, meg a szocialista autóipar pár remeke, no meg a jobb szélen egy autóbusz. A kor idegenforgalmának fontos kiszolgálója.

Az utolsó optimista képeslap

Ez a Budapesten készített szolnoki képeslap egészen biztos, hogy 1989. február 1. és 1990. január 8. között lett nyomtatva, amiből talán az is következik, hogy Csobaji Előd, az MTI fotósa az előző évben örökítette meg az MMIK-t, a Kossuth téri szökőkutat és a fénykorát élő Tisza szállót.

Lányok a Véső úton

Ahhoz nem férhet kétség, hogy ez a képeslap-hátoldallal ellátott fotó a szolnoki Véső úti sporttelepen készült. Abban is biztosak lehetünk, hogy a fotós csak 1937 után dolgozhatott. Azt gondolom, hogy ez a felvétel még a második világháború előtti, de lehet, hogy tévedek. Segítsenek!

A kép széle az érdekes

A papír minősége alapján nagy példányszámban jelenhetett meg ez a képeslap, ami a Megyeházát mutatja a bővítés és a mögötte lévő park kialakítása után nem sokkal. Valamiért 1932 szerepel a lapon, de gyanítom, hogy a felvétel még a húszas években készült. Ma pedig nem a Megyeháza, hanem a mellette álló épületek az igazán érdekesek.