2025.12.1. (hétfő)

Tisza és templom

Tisza és templom

Dátum:

Jellegzetes alföldi kép: Tisza és templom. Ha nem lenne ismerős a vártemplom tornya, és rafináltan körülvágnánk a képet, azt hiszem, sokan nehezen jönnének rá, hogy a fotó Szolnokot ábrázolja. Mégpedig valahonnan a belvárosi híd lábától fotózva, legalább hetvenöt éve.

Jellegzetes alföldi kép: Tisza és templom. Ha nem lenne ismerős a vártemplom tornya, és rafináltan körülvágnánk a képet, azt hiszem, sokan nehezen jönnének rá, hogy a fotó Szolnokot ábrázolja. Mégpedig valahonnan a belvárosi híd lábától fotózva, legalább hetvenöt éve.

Sajnos a fotózás technikatörténetére vonatkozó ismereteim meglehetősen szegényesek, mindenesetre kicsit csodálkozom azon, hogy a múlt század harmincas éveiben már ilyen jó közeli képeket tudtak készíteni. Abban ugyanis biztos vagyok, hogy a korabeli fotós nem a Tiszán, egy ladikban állva komponált. Sokkal inkább a vártemplommal szembeni oldalon, valahol a mai rendőrségi vagy pusztuló tanácsi üdülő magasságából készítette a képet. Amihez azért elég jó objektív kellett. A képeslapként forgalomba került fotó ugyanis mai szemmel nézve is éles és szabályos.

Nem! A kép nem készülhetett később, ugyanis a szajoli bélyegző tanúsága szerint 1940. szeptember 14-én küldte Rezső Budapestre az üdvözletét Tamási Istvánnak és becses családjának. Tehát a képnek legkésőbb abban az évben meg kellett születnie. A burjánzó, nyárias növényzet alapján megkockáztatom, hogy vagy a feladás idején nagyon frissen kiadott képeslapról van szó, avagy a háború előtti utolsó nyár a fotózás legkésőbbi időpontja.

Mivel a növényzet miatt lényegében csak a templom és a mellette lévő parókia látható, nehéz megtippelni a fotózás legkorábbi időpontját. Nem tudom ugyanis eldönteni, hogy a fotó bal szélén még nem áll a pénzügyőr laktanya, avagy a hatalmas fák eltakarják. Mivel azonban a templom tornya, ami 1919-ben a román ostrom idején találatot kapott, illetve a tetőszerkezet is kifejezetten jó állapotban van, azt mondhatjuk, hogy legkorábban 1925-26 táján készülhetett a kép.

Egy meglehetősen ritka beállításból. A vártemplom ugyanis viszonylag ritkán jelenik meg a szolnoki képeslapokon. Jóval kedveltebb téma a három templom – katolikus, izraelita és református – a Zagyva másik oldalán, mint ez. Ráadásul, ha fel is tűnik egy-egy képeslapon, általában akkor is szemből, a Művésztelep belógó kertjével ábrázolják.

Lehet, hogy ez a beállítás azért ritka, mert így nem mutat a kép többet Szolnokból, mint bármelyik alföldi falu a Tisza felől fotózva. Hömpölygő folyó, dús növényzet a magas parton, egyszerű házak, amelyek teteje mögül kilátszik a többitől alig különböző falusi templom tornya. Ami azoknak persze szép, talán a legszebb és különleges, akik kötődnek hozzá.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A Madas-ház emléke

Tévedtem. Eddig azt gondoltam, hogy a szolnoki főutca és a Csarnok utca sarkán 1973 karácsonyáig álló Madas-ház később épült, mint a bauhaus stílusú nagypostánk. Aztán megvettem ezt a balatoni nyaralást tervezgető 1937-es képeslapot, és jobban megnézve kiderült: rosszul tudtam.

Árkádos ház

Sose tudtam, hogy a Kossuth tér és a Magyar utca torkolatába, valamikor a hatvanas évek közepén épített, közel nyolcvanlakásos társasháznak Árkádos ház a neve. Márpedig ennek a nagy példányszámban megjelent képeslapnak a hátoldalán, több nyelven is ezt a nevet adják meg.

Fejlődő megyeszékhely

Nagy Zsolt, a megyei napilap fotóriporter szerintem 1973 őszén vagy a következő év kora tavaszán mehetett fel gépével a Várkonyi téri toronyház tetejére, hogy megörökítse - a mai szemmel is elképesztő méretű - városfejlesztés egy pillanatát. Életműve egy újabb darabjával kalandozunk Szolnok múltjában.

Szolnoki turizmus egykor

A hetvenes évek második felében készült mozaikképeslap legnagyobb fotója alapján feltételezhetnénk, hogy Szolnokon akkoriban dübörgött a turizmus. A gyönyörűen kivilágított Tisza szálló előtt ugyanis olyan autók parkolnak, amelyek többségével csak külföldi vendégek érkezhettek.