2025.10.14. (kedd)

Szolnoki tengerész?

Szolnoki tengerész?

Dátum:

Hajókatasztrófa a Zagyván? Fotó, festett fotó vagy inkább festmény? Romantikus képeslap egy évszázaddal ezelőttről, amikor talán kevésbé csodálkoztak azon a szolnokiak, ha egy itteni férfi esetleg a tengerészetnél egy hadihajón szolgált.

Hajókatasztrófa a Zagyván? Fotó, festett fotó vagy inkább festmény? Romantikus képeslap egy évszázaddal ezelőttről, amikor talán kevésbé csodálkoztak azon a szolnokiak, ha egy itteni férfi esetleg a tengerészetnél egy hadihajón szolgált.

Ezt a színes képeslapot 1915-ben jelentette meg a szolnoki Gettler József hírlapelőfizetési irodája – akkoriban még ilyenre is szükség volt -, és 1916. szeptember 11-én adták postára a városban. A felhasznált képet nézegetve azonban nagyon gyanús, hogy nem egy eredeti fotóval van dolgunk, hanem inkább több kép montírozásával készített, romantikus, már-már művészi alkotást nézegethetünk.

Nekem ugyanis az az érzésem, hogy ezen a képeslapon a Művésztelep házai és az épített vártorony túlságosan messze vannak a Damjanich-szobortól. Ráadásul, ha megpróbálnánk a Zagyva túlpartjáról így befogni a torony maradékát és az emlékművet, akkor a szobrot nem ilyen szögben látnánk. Tehát szerintem az történhetett, hogy a kiadó feltétlenül egy képre akarta tenni ezt a két elemet, de csak valamiféle trükkel tudta megoldani. Hogy nem valódi fotóról van szó, azt egyébként egy hiányzó elem is bizonyítja. Ha ugyanis lehetne ilyen szögből fotózni a Művésztelepet és környékét, akkor már 1915-ben is látszania kellene a vártemplomnak. Valahol a kép jobb oldalán.

Ugyancsak a montírozásra utal a kép előterében, nagyjából a folyó közepén elsüllyedt hajó, aminek a vízből kiálló vége egy Szolnok jellegzetességének számító bőgőhajóra emlékeztet. Azt nem vitatom, hogy a Zagyván is felbukkanhattak ilyen hajók, de itt valahogy a méretek nem stimmelnek. Ráadásul, ha jobban megnézzük a folyóban tükröződő partszakaszt, és a vízből kiálló hajóorr tükörképének a hiányát, akkor már tényleg azt kell mondanunk, hogy ez a kép egy ügyes trükk. Egy lassan száz évvel ezelőtt, szerintem nem kis munkával, legalább három kép összevágásával született ez a festett képeslap.

Aminek legalább annyira érdekes a hátlapja is, mint a képes oldala. Gyönyörű – igaz, ma már szinte olvashatatlan -, cirkalmas betűkkel írta valaki 1916. szeptember 10-én a barátjának. És nem máshová küldte, mint Pola-ba, azaz a mai Horvátország területén lévő, Isztria-félszigeten található Pulába. Ahol az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének a fő bázisa működött. Így ott állomásozott az SMS Tegetthoff nevű csatahajó is, ahová ezt a képeslapot címezték. Mivel a feladó által írt rövid szövegben szénről és kihajózásról is szó esik, a magam részéről azt gondolom, hogy egy a hadiflottához besorozott szolnoki katona képeslapjáról lehet szó. Aki hazaérvén – „kihajózom” – pár sort küldhetett a pulai kikötőben maradt bajtársának.

Nem tudom, hogy hajós körökben rossz ómennek számít-e elsüllyedt hajót ábrázoló képeslapot küldözgetni, mindenesetre megnyugtatok mindenkit, hogy az SMS Tegetthoff nem szenvedett komolyabb sérülést a háborúban. A békeszerződések után Olaszországhoz került, ahol 12 évvel a vízrebocsátása után, 1925-ben egyszerűen feldarabolták. Amiről remélem, a két bajtárs is tudomást szerzett még, és talán valamelyik szolnoki kisvendéglőben nosztalgiáztak könnyes szemmel azokról a daliás időkről, amikor az alföldi fiúk akár haditengerészek is lehettek.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szép híd, szépírás

Az első vasszerkezetes, szolnoki, közúti Tisza-híd átadása után nem sokkal készülhetett ez a fotó, amiből Gerő Ignácz jelentetett meg képeslapot. Ez a lap azonban nemcsak a fotó miatt érdekes, hanem egy bizonyos Miklós gyönyörűséges kézírása okán is. Most már értem, miért volt külön tantárgy az iskolákban a szépírás.

Mikor repültek?

Mikor készülhetett ez a légi felvétel Szolnokról? Teszi fel a kérdést a blogSzolnok e képet beküldő olvasója. Kérdésére akkor tudunk körülbelüli választ adni, ha szépen végigjátsszuk, hogy már mi látható, és még mi nem látható az átalakuló belvárosban.

Árkádos ház

Sose tudtam, hogy a Kossuth tér és a Magyar utca torkolatába, valamikor a hatvanas évek közepén épített, közel nyolcvanlakásos társasháznak Árkádos ház a neve. Márpedig ennek a nagy példányszámban megjelent képeslapnak a hátoldalán, több nyelven is ezt a nevet adják meg.

Nótaköltő lelkész lapja

Ennek az 1927-ben postára adott szolnoki lapnak nemcsak az az érdekessége, hogy a város háború utáni első "nagy" beruházását mutatja, miközben az anziksz vásárlói a szegényházi kápolna építésére is adakoztak, hanem írója is: Radvánszky József, aki később lelkésze lett az Eötvös téri templomnak.