2025.12.1. (hétfő)

Izgalmas háttér

Izgalmas háttér

Dátum:

Szerintem valamikor 1905 után, de még az első világháború előtt készülhetett az ehhez a képeslaphoz használt fotó. Amit nem az előtérben álló kaszinó, hanem megyeháza és kaszinó között látszó épület teszi igazán izgalmassá.

Szerintem valamikor 1905 után, de még az első világháború előtt készülhetett az ehhez a képeslaphoz használt fotó. Amit nem az előtérben álló kaszinó, hanem megyeháza és kaszinó között látszó épület teszi igazán izgalmassá.

Ez a nem túl jó minőségű, sarkainál kicsit, hátulján nagyon sérült képeslap számomra nem a kaszinó épülete miatt érdekes, hiszen erről az eklektikus stílusú házról viszonylag sok, és ennél szebb felvétel is ismert. Maga a képeslap sem túl érdekes, hiszen ez a kép színesben is megjelent anzikszon. Szó se róla, a kaszinó földszintjén lévő étterem ilyen jól csak ezen a felvételen vehető ki. Ahogy a kaszinó mellett álló nagyon alföldi ház is itt látható a legjobban.

Ezeknél azonban sokkal érdekesebb a kép bal oldalán belógó megyeháza és a kaszinó között látható ipari épület. Amelyről ha tudnám, hogy mikor bontották el, talán közelebbit lehetne mondani a kép születésének lehetséges utolsó időpontjáról. Így ugyanis csak más régi képeket citálhatok, amelyek miatt úgy gondolom, hogy a Scheftsik-féle Szent István malom romja még az első világháborúban is állt. Sőt, azon se lennék meglepődve, ha csak valamikor a húszas években bontották volna el, amikor helyet csináltak a Tisza szállónak és a parknak.

Annyi biztos ugyanis, hogy a Szent István malom nagyjából a mai Verseghy-park helyén állt a XIX. század végétől. Amin nem kell csodálkozni, hiszen a megyeháza és a Tisza közötti terület többi része meg vásártérként funkcionált ekkoriban, és például a színház is a csirkepiac helyére épült. A Scheftsik-féle malomról tudható továbbá az is, hogy a Tisza kanyarulatában álló Hungária malom leégése előtt, azaz valamikor 1905 kora nyarán tűz ütött ki benn, és ezt követően már nem állították helyre. Mivel nekem úgy tűnik, a képen már hiányzik az épület tetőszerkezete, és mintha csak a falai állnának, azt feltételezem, hogy ennek a fotónak a tűzeset után kellett készülnie.

Eddig sehol nem bukkantam az Kossuth út és a Dózsa György út sarkán ma is álló Első Magyar Biztosító bérházának építési évére. Ez ebben az esetben azért lenne fontos, mert a telkeket még jelölő régi térképek alapján úgy saccolom, hogy annak a háznak az első emeletéről készítették ezt a felvételt. Ha tehát a biztosító 1905 után építette be a telkét – ezt feltételezem -, akkor az talán kicsit közelebb vezet a fotózás lehetséges legkorábbi dátumozásához, amire így csak az 1905 nyarát tippelhetem.

Egy apró részlet segíthetne még a datálás pontosításában, de nem vagyok biztos abban, hogy amit látok az az, amire gondolok. A kaszinó jobb oldala mellett, a földszintes ház mögötti fa koronája felett mintha egy távolabbi, magasabb épület tetődíszét lehetne látni. Mivel a múlt század első évtizedében abban az irányban nem állt ilyen épület, csak arra tudok gondolni, hogy az ott a színház egyik tornyának a csúcsdísze. Viszont, ha ez így van – amit nem mernék biztosra mondani -, akkor viszont csak 1912 után készülhetett ez a fotó.

Aminek azért a legérdekesebb részlete természetesen a Tisza parton egykor álló malom és gyárkémény. Szerintem.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Nagytemplomról a Tabánba

Farkas úr leginkább a lelkiismeret-furdalását küldte el a belvárosi nagytemplom rajzolt tornyára írva a Tabánban élő Jolánkának. A városháza alatt üzletet működtető Fuchs Lipót és Fia cég gyönyörű rajzból litográfia eljárással készült, dombornyomott képeslapját 5 fillérért kézbesítette a posta.

Festmény is lehetne

Lehetne egy kora újkori németalföldi festmény, ha nem ismernénk fel rajta a 19. század végétől Szolnokon épült házakat. Lehetne akár az is a címe: "Hétköznapi piac egy kisváros főterén", ha nem lennénk tisztában azzal, hogy a szolnoki Kossuth téren járunk 1912 és 1917 között.

101 éves szerelem

Van abban valami hátborzongató, amikor a harmadik szolnoki vasútállomás korábbannem látott beállításáért vásárolt képeslap szövege egy 101 évvel korábbi szerelmi vallomás, amit Szolnokról küldött egy férj a Mezőberényben rá váró feleségének. 1921. május 24-én délelőtt fél 10-kor.

Kossuth tér a húszas években

A szolnoki Kossuth tér 2., 3. és 4. számú épületeit az elmúlt százhúsz évben előszeretettel fotózták a 10-es számú épület környékéről. Nem véletlenül, hiszen a város impozáns épületeiről van szó. Ez a felvétel valamikor 1925 és 1928 között készült, tehát akkoriban nézhetünk szét a téren.