Ma már csak azt tekinthetjük történelmi ténynek, hogy a Megyeháza – anno Szolnok Megye Tanácsának Székháza – főlépcsőházában úgy negyedszázada még látható volt két emléktábla, amelyek 1919-re és 1956-ra emlékeztettek. Persze nem a mai ismereteink szerint.
Pontos időpontot nem tudok, de gyanítom, hogy valamikor 1989-90 fordulóján tűnt el a megyeháza főlépcsőjével szemben lévő falakról az a két emléktábla, amelyek közül a bal oldali a Tanácsköztársaság szolnoki mártírjaira, a jobb oldali pedig az 1956-os forradalom/ellenforradalom itteni „eseményeire” emlékeztetett. Feltételezem, hogy a Kossuth téri Munkásmozgalmi emlékművel, a Tisza-parti Lenin-szoborral, az Abonyi út végén lévő 19-es emlékművel és talán a megyeháza óriási Lenin festményével együtt vitték el őket. Hogy hová, azt szintén nem tudom, pedig méretes márványtáblákról volt szó, amelyekből néhány sírkő és fürdőszoba is simán kijöhetett.
Mivel a két tábla – függetlenül a tartalmuk mai megítélésétől – szerintem a város történelmének a részei, kifejezetten örülök, hogy két antikváriumban beszerzett könyvben megtaláltam a fotójukat. Sőt, a tíz év különbséggel kiadott könyvek fotói alapján arra is merem venni a bátorságot, hogy a táblák elhelyezésének időpontját megtippeljem.
A megyeháza dísztermére vivő folyosótól balra lévő táblát – amelynek a helyén ma a megye címere és annak leírása található – szerintem 1969 nyarán helyezték el. Hogy aztán a későbbi középső, fő elemének a kivételével, valamikor a következő 16 évben alaposan átszabják. Az 1975-ben és az 1985-ben megörökített táblák ugyanis nem egyformák. A későbbi, nagyjából 4-5 négyzetméteres, három elemből álló tábla szövege szerint a „Dicső emlékű Magyar Tanácsköztársaság idején a népszabadságáért folytatott harcban mártírhalált halt munkás, katona és paraszttanács tagok emlékére” állították. A Lenin idézet alatt középen a szolnoki, két oldalt pedig a többi megyei település mártír tanácstagjait sorolták fel. A tábla fölött az 1919-es Tanácsköztársaság címere, alatta pedig koszorúk elhelyezésére alkalmas falgombok voltak elhelyezve. Érdekes, hogy az 1975-ös fotón csak a későbbi középső rész látható, mellette és fölött ugyanis másmilyenek a táblák – sajnos tartalmuk nem olvasható. Jó lenne tudni, mi indokolhatta az emléktáblák átszerkesztését.
Az 1975-ös képen az is jól látszik, hogy a jobb oldali tábla akkor még nem volt az épületben. Feltételezem, hogy 1976-ban vagy 1981-ben, az akkor ellenforradalomnak minősített 1956-os események leverésének – egyben a Kádár-kor kezdetének – 20. vagy 25. évfordulóján kerülhetett a tábla erre a fontos helyre. A tíz év eltéréssel készült képeken jól látszik, hogy a két tábla arculatát – például a betűk és a címerek színeit – egymáshoz igazították.
Az 1956-os eseményekre emlékeztető tábla szövege egyébként meglehetősen dodonaira sikeredett: „Történelmi tény, hogy a szorongatott Magyar Népköztársaság forradalmi erői 1956. november 4-én innen hirdették meg az ellentámadást a szocialista Magyarország győzelméért”. A Kádár Jánostól származó idézetet lehetett a rendszerváltás előtt úgy értelmezni, hogy az „innen” Szolnokra vagy a megyeházára vonatkozik. Ma pedig úgy is, hogy Kádár egy szóval sem utalt benne sem a városra, sem az épületre. Mert mint a rendszerváltás utáni kutatások feltételezik, az 1956-os forradalom leverése nem Szolnokról indult, Kádár híres rádiós beszéde sem itt hangzott el. Amikor azonban ez a tábla a helyére került, a történelemkönyvekben és a kollektív emlékezetben úgy élt, hogy a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Szolnokon született.
