2025.11.30. (vasárnap)

Az egyik legrégebbi lapom

Az egyik legrégebbi lapom

Dátum:

Bár elsőre akár úgy is tűnhet, mintha e fotó készítésekor még nem állt volna a Megyeházával szemben a bíróság épülete, biztosak lehetünk abban, hogy a Fuchs Lipót és fiai gondozásában Szolnokon megjelent anziksz 1896 és 1899 között készült, azaz csak nem látszik a törvényház.

Bár elsőre akár úgy is tűnhet, mintha e fotó készítésekor még nem állt volna a Megyeházával szemben a bíróság épülete, biztosak lehetünk abban, hogy a Fuchs Lipót és fiai gondozásában Szolnokon megjelent anziksz 1896 és 1899 között készült, azaz csak nem látszik a törvényház.

Az első magyar képes levelezőlapokat az 1896-os, budapesti Ezredéves Országos Kiállításra jelentette meg a Magyar Királyi Posta. Bár a nagyközönség először nem igazán értette a millenniumi ünnepségekre kiadott lapok funkcióját, nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy úgy terjedjen el az anziksz küldés divatja, mint pár éve a posztolás a Facebookon. Ehhez persze az is kellett, hogy megfelelő számban készüljenek feladható lapok, és azokhoz viszonylag sok helyen hozzá lehessen férni. Amiből pedig az következett, hogy a nagyobb városok fényképészei és papírkereskedői sorra kezdték gyártani a helyi vonatkozású lapokat. Azaz megörökítették a települések jelentősebb és tetszetősebb épületeit és közterületeit, illetve ha a tulajdonosok megfizették, akár üzleteket is. Minden bizonnyal ez az új divat vezette Fuchs Lipótot és fiait is Szolnokon, amikor a XIX. század utolsó éveiben megörökítették a Megyeházát. Szinte biztosak lehetünk abban, hogy nemcsak a Megyeházáról készülhetett ilyen kép, hiszen a Törvényház, a Pénzügyigazgatóság, a Magyar Király vagy a Nemzeti Szálló illetve a Városháza is állt már ekkor.

A Megyeházát megörökítő kép készítésének első lehetséges dátumát azonban nem a képeslap hazai „feltalálása” adja meg. Ez a fotó azért sem készülhetett 1896 előtt, mert már látható rajta két villanypózna. Márpedig a Zagyva túloldalán épített első szolnoki villanytelep a millennium évében kezdett dolgozni, és még abban az esztendőben elkészült az első vezetékvonal, ami a mai vízművek környékéről a Kossuth térhez hozta az áramot.

Első ránézésre persze beleeshetünk abba a tévedésbe, hogy ennek a képnek 1891 előtt kellett készülnie, avagy a város történetírásában valami félreértés van, hiszen a Megyeházával szemben, a kép bal oldalán nem látható a Törvényház, a mai bíróság épülete. A látszat azonban csal. Pontosabban napjaink, illetve az elmúlt hetven év állapotai zavarnak meg bennünket. Az vitathatatlan tény, hogy a korabeli fotós az egykori Werbőczy – ma Dózsa György – utca közepéről készítette a képet, az akkor már legalább húsz éve álló Megyeháza főhomlokzatáról. Azonban nem olyan távolról, hogy a képbe belóghatott volna az akkor még csak egyemeletes bíróság. Inkább annak a sarkától dolgozhatott, így a kép előterében látható parkos terület nem a bíróság üres telke, hanem a Gorove utca Werbőczy utca felőli oldalán végigfutó kert. Azaz közel százhúsz évvel ezelőtt a Megyeháza előtti főutca még nem volt teljes szélességében kocsiútnak használva.

Mivel a postára adás dátuma miatt azt biztosan tudjuk, hogy ennek a fotónak 1899 előtt kellett készülnie, a kép előterének jobb oldalán lévő parkról is biztosat mondhatunk. Mégpedig azt, hogy bár az is a Gorove utcai parksor része, mellette még biztosan nem állt a ma ott látható, sárgás-vöröses biztosítós bérház, hiszen azt csak a XX. század első évtizedében készült el.

Ezt a bérkocsis képeslapot nézegetve, egy számomra fontos dolgot kell megjegyeznem. A még hosszúcímzéses – tehát a hátsó oldalán nincs hely üzenetnek – anzikszot 1899. szeptember 26-án adták postára Szolnokon, majd négy nappal később érkezett meg Pozsonyba. Talán azt követően, hogy írója is odaért. Ezzel pedig az egyik legrégebbi Szolnokon feladott, a várost ábrázoló képeslapom.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

„Pláza” a közházban

Közismert, hogy Szolnok a megyeszékhelyhez méltó városházát kölcsönből építette 1882-84 között. A hitel visszafizetése pedig az épület földszintjén sorakozó üzletek bérleti díjából történt. A mellékelt képeslap azt is igazolja, hogy jó befektetés volt egykor a Kossuth téren üzletet működtetni, hisz akadt olyan, amelyik évtizedekig működött Szolnok egyik "plázájában".

Portálok a téren

Szolnok főterét az elmúlt bő száz esztendőben rengeteg képeslapon megörökítették. Az így ránk maradt fotók arról is árulkodnak, hogy miként változott a Kossuth tér.

Dami a családi albumból

Akármilyen hihetetlen is, de az itt látható fotó nem 2009-ben, a néhai Damjanich uszoda bontásakor készült, hanem nagyjából hatvan évvel korábban, Szolnok második (!) uszodájának az építésekor, 1948-ban. A mai Béres sétány gesztenyefái is fiatal csemeték még. Kép egy családi albumból.

Hajós város

Szolnok gazdasága a 20. század elején a gabonán, a fán, ezek feldolgozásán és szállításán alapult. Polgárai tehetős emberek voltak, hiszen néhány év alatt két nagy templomot is építettek. Szigeti Henrik több képeslapon is megjelent fotója, akár Szolnok korabeli gazdaságföldrajzát is bemutathatja.