2025.12.1. (hétfő)

Kézcsókok az iskolával

Kézcsókok az iskolával

Dátum:

Éppen két évvel ezelőtt már adtam közre egy képeslapot a Templom utcai Polgári leányiskoláról, ami lényegében ugyanebből a szögből mutatja az épületet. A mostani anziksz azonban legalább két évtizeddel korábban, valamikor 1922 körül született.

Éppen két évvel ezelőtt már adtam közre egy képeslapot a Templom utcai Polgári leányiskoláról, ami lényegében ugyanebből a szögből mutatja az épületet. A mostani anziksz azonban legalább két évtizeddel korábban, valamikor 1922 körül született.

Ezt a lassan százéves képeslapot nem az 1914-ben épült Polgári leányiskola, később Koltói Anna, még később Belvárosi, jelenleg Szegő Gábor Általános Iskola épülete miatt vettem meg, hanem a bal alsó sarokban látható, ma Tisza moziként működő épület okán. A már említett, legalább húsz évvel fiatalabb, a blogSzolnokon 2013. november 10-én, Iskola a háború határán címmel bemutatott képeslapon ugyanis a fák miatt nem látszik ez az épület. Így például nem tudtam eddig, hogy a nagytemplom felé is ablakai nyíltak, ráadásul az ablakok felett és a saroknál is díszítések voltak a földszintes házon.

A Polgári leányiskola egyébként húsz év alatt nem sokat változott, azaz nagyjából ugyanúgy nézett ki 1922-ben és 1942-ben is. Ugyanúgy áll a mára eltűnt kerítés az épület előtt, ami az utcán játszadozó gyerekek alapján legalább másfél-két méter magas lehetett. Ami igazán meglepő a mai járdaszint ismeretében. Ahogy azon is mindig el tudok csodálkozni, hogy az építéskor a főhomlokzatra került, és még húsz év múlva is ott látható címer pótlására az elmúlt negyedszázadban nem került sor.

A lapot egyébként Kérdő Iduskának küldték Szolnokról 1922-ben, amikor még másfél koronába került a bélyeg. A nagyságos úrleánynak titulált hölgy a postázás idején a fővárosi Kútvölgyi úti szanatóriumban gyógyulhatott, hiszen a kiolvashatatlan aláírások oda címezve küldték a számtalan kézcsókjukat. Hogy véletlenül vagy szándékosan választották-e a küldők a fővárosi Vasúti Levelezőlapárusítás gondozásában megjelent lapot, azt persze nem tudhatom, de szívesen tippelek arra, hogy a címzett és az aláírók is a képen látható intézmény növendékei lehettek anno. Ami, ha így volt, akkor igazán szép gesztus lehetett a tanulásból sokáig kieső iskolatársnőnek a kedves iskola fotóját elküldeni. Főleg, ha már megörökítették, ami ugye Szolnokon – eddigi ismereteim szerint – a múlt század első negyedében csak a két új építésű polgári iskolával fordult elő.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Nekünk büszkeség, nekik üzenet

Valaki 1906. október 1-jén lekéste a csatlakozást Szajolnál, ezért úgy tűnt, a tervezettnél egy nappal később érkezhet Bajára. Ezt nem telefonon üzente meg, pláne nem SMS-t küldött, hanem egy lapot Szolnokról. Ami neki csak egy üzenet volt, nekünk viszont egy épület emléke, amire büszkék lehetünk.

Az első felújítás után

A Szabadság tér 2. szám alatt álló lakóházáról a húszas évek végén készülhetett ez a felvétel, amely Faragó Sándor papíráruházának kiadásában maradt ránk képeslapon. Azaz a fotózáskor alig húszéves ház már túl volt az első jelentős felújításán, amit az elhelyezkedésének köszönhetett.

Ebből lett Szolnok

Három különböző felekezet temploma. A Scheftsik-malom. Fahíd a Tiszán. Gabonát szállító bőgős hajók a parton. Erdélyből leúsztatott fa a folyó mindkét oldalán. Az előző századfordulón oly sokszor megörökített szolnoki nagy Tisza-kanyar egy 1905-ben feladott képeslapon.

Van, ami örök

A képen látható fotó egy 1951-ben postára adott képeslapon található. Hogy pontosan mikor készült, nem tudom, de talán a háború után. Úgy tűnik, vannak örök dolgok a városban.