2025.10.13. (hétfő)

Szomorú (?) Krisztus

Szomorú (?) Krisztus

Dátum:

Szomorú, búsuló, merengő, bánkódó, ülő? Valószínűleg ez az a szobrunk, aminek több neve van, mint amennyi tényszerű adatot ismerünk a születéséről. Az biztos, hogy nem a legöregebb köztéri alkotásunk, ugyanakkor a legrégebb óta ugyanazon a helyen álló.

Szomorú, búsuló, merengő, bánkódó, ülő? Valószínűleg ez az a szobrunk, aminek több neve van, mint amennyi tényszerű adatot ismerünk a születéséről. Az biztos, hogy nem a legöregebb köztéri alkotásunk, ugyanakkor a legrégebb óta ugyanazon a helyen álló.

A legtöbb forrás biztosra veszi, hogy a Madách és a Templom utcák találkozásánál, a Belvárosi Nagytemplom árnyékában álló Szomorú Krisztus-szobrot, késő barokk stílusban, 1800-ban készítették. Hogy ki, milyen apropóból és főleg kinek a pénzéből faragta, azt sajnos nem tudni. Viszont szintén közmegegyezés tárgyát képezi, hogy a szobor fölé emelt baldachin legalább fél évszázaddal később épült. Mivel semmi nem utal arra, hogy a szobrot születése után bármikor elmozdították volna erről a helyről, illetve a XX. század elejéről már fotókon is feltűnik itt, nyugodtan kijelenthetjük: ha nem is ez a legrégebbi szobrunk – a Szabadság téri Mária-oszlop, illetve a Szentháromság téri Kálvária biztosan idősebb -, biztosan a legrégebben ugyanazon a helyen álló köztéri alkotásunk. Ami figyelembe véve a város elmúlt 200 évének viharos történéseit, hozzáadva a szobor helyét, kisebbfajta csodának is tekinthető.

A műemléki védelmet élvező szobor születésénél talán csak az elnevezése a bizonytalanabb. Az ország más településein található, hasonlóan kövön ülő, palástos, töviskoronás, általában könyöklő Krisztus-ábrázolásoknak szinte mindenhol más a neve. Pihenő, Fájdalmas, Búsuló, Szomorkodó, Szomorka, Gondolkodó, Ülő, Bánkódó, Bánatos, Meditáló, vagy „Ecce Homo”-ként emlegetik őket. A legrégebbi ilyen szobor Kapuvárról ismert, ahol 1691-ben állították. De hasonlót találunk Sitkén, Kiskunfélegyházán, illetve a közelben Jászjákóhalmán és Jászberényben is. Ez utóbbi kettő valószínűleg idősebb a szolnokinál, hiszen a jákóhalmai keletkezését 1740-re, a berényit pedig 1773-ra teszik.

A szobor megértéséhez Máté evangéliumát hívhatjuk segítségül, amiben a következőket olvashatjuk: „A helytartó katonái bevitték Jézust a helytartóságra, s odagyűjtötték köré az egész helyőrséget. Megfosztották ruhájától, bíbor színű köntöst adtak rá. Tövisből koszorút fontak, fejére tették, jobb kezébe pedig nádszálat adtak. Aztán térdet hajtottak előtte, és így gúnyolták: Üdvözlégy, zsidók királya! Közben leköpdösték, fogták a nádat, és verték a fejét. Miután így csúfot űztek belőle, levették róla a palástot, s ráadták saját ruháját. Aztán elvezették, hogy keresztre feszítsék.” (Mt 27, 27-31)

A szolnoki szobrot nézve felvethető, hogy hiányzik a fejéről a töviskoszorú illetve a kezéből a nád. Mint az évtizedek óta a szobor közelében élő Csicsmann Györgytől tudom, a szobor fején eredetileg volt töviskoszorú, ám miután 1988-ban ismeretlenek sokadszorra ledöntötték, letört a feje, a helyreállítás után pedig a koszorúból valamiféle turbán lett. Ugyancsak a rendszeres rongálások miatt tűnt el a szobor kezéből a nád, ami pedig nagyon sokáig a balkezében volt.

Egyébként érthetetlen, hogy miért „bántották” oly sokszor ezt a szobrot az elmúlt évtizedekben. Néha úgy tűnik, mintha ez lenne a város legtöbbször, „önszorgalomból” – értsd: vandalizmusból – ledöntött köztéri műalkotása. Aminek köszönhetően nagyjából tíz évvel ezelőtt „üvegkalitkába” került.

A legutóbb 1993-ban nagyobb felújításon átesett, az elmúlt években pedig javítgatott szobor és baldachinja viszonylag jó állapotban mereng a Belvárosi Nagytemplom felé nézve. Legtöbbször a megvilágítása is működik, és szinte mindig találni virágot vagy mécsest a talapzatánál.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Emlékmű, aminek tanítania (is) kell

A Hild téren, a "harangláb" melletti medence szélén áll 2018. április 18-a óta a Szolnoki Holokauszt emlékmű, ami lényegében két emléktábla és egy apró dombormű. Az emlékhely az első szolnoki zsidó templom közelében, az egykori gettó területén található. Talán nemcsak emlékeztet, de tanít is.

Építőipari emlék

Simon Ferenc 1970-ben alkotta meg azt a lemezdomborítást, ami aztán a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV) frissen elkészült székházának homlokzatára került. A cég emblémájává is lett köztéri alkotás 1994-ben még a helyén volt. Ki tudja, mi lett a sorsa a 6 méteres alkotásnak?

Régi sajtó emléke

A Magyar Sajtó Napja alkalmából minimum húszszor koszorúzták meg hivatalosan a Kossuth tér 3. szám alatt található társasház homlokzatán ma is látható emléktáblát. Persze nemcsak azért nincsenek már ünnepségek a könyvtár melletti épület előtt, mert 32 éve máskor ünnepel a magyar sajtó.

Egy helyi hős emléke

Takács Vendel mindössze 55 éves volt, amikor egy januári, hétfő reggelen a Kőtelekről Szolnokra tartó busz kormánya mögött rosszul lett. Utolsó erejével megállította a járművet, megmentve ezzel hatvan ember életét. A szolnoki buszpályaudvar 7-es kocsiállásánál emléktábla őrzi nevét.