Az egykori Magyar Rendőr című belügyminisztériumi kiadású lap képarchívumának jelentős része felkerült a Fortepan.hu oldalra, amelyek között néhány szolnoki vonatkozású fotót is találhatunk. Ezen az 1955-re datált képen a Kossuth tér látható, és számunkra talán nem a rendőr a legérdekesebb rajta.
Az összetolt koszos hókupacok, a tócsák, a kopasz fák, a gyenge árnyékok és a kép középpontjában álló rendőr öltözéke arra utal, hogy valamikor a tél végén, a délelőtti órákban készült a felvétel Szolnok főterén. A fotósnak valahol az egykori négyes főút közepéről kellett dolgoznia, hogy a múzeum nyugati végével egyvonalban álló konflist és a közeget így tudja megörökíteni. Ami rögtön utal arra, hogy 1955-ben nem lehetett túl nagy a forgalom a főúton szolnoki átkelési szakaszán.
Hogy ez egy beállított kép vagy valóban egy jó pillanat lett elkapva, nehéz eldönteni.
Az mindenesetre érdekes kérdés, hogy hol lehet a bérfuvarozást végző kocsis. Aki gondosan letakarta egy lópokróccal a lovát – mint aki új fuvarra mostanában nem számít -, a gyeplőt pedig lazán a bakra vetette. Amiből arra következtethetünk, hogy a korabeli „taxik” lovai végtelen nyugalommal, akár a kocsis nélkül is hosszan várakoztak a következő menetre. Érdemes egy pillantást vetni a bakon lévő feldőlt vödörre, ami a ló itatásának nélkülözhetetlen kelléke volt, és itt azt jelzi, hogy nem vízért ment a kocsis. Valahol egy seprűnek és zsáknak is kellett lenni a konflison, hiszen ha menetközben nem is, de a várakozás idején keletkező lócitromot nem hagyhatták maguk mögött a fuvarosok.
Ha nem adták volna meg a fotó készítésének a helyét, nehezen jönnénk rá, hogy ez a szolnoki Kossuth tér. Ugyanis nemhogy ma, de bő öt évtizede sem ilyen már a tér. A kocsi háta mögött álló, teljes egészében látható egyemeletes házat, az egykori Tiszavidéki Takarékpénztár épületét, valamikor a hatvanas években bontották el, hogy egy „modern” lakóház kerüljön a helyére a mai könyvtár és múzeum közé. A kép jobb sarkában magasodó tűzfal tehát a jelenlegi könyvtárhoz tartozik, ami a fotó készültekor talán adóhivatalként működhetett, hogy aztán pártház és kollégium legyen belőle.
A konflis tehát a múzeum épületét takarja, amelynek földszintjén ekkoriban még üzletek működhettek, legalábbis erre utalnak a térre néző, földig érő portálablakok. Az egykori Magyar Király Szálloda legelegánsabb lakosztályhoz tartozó erkély is a helyén van még az épület bejárata fölött.
A ló faránál az 1872-ben felállított és a hatvanas évek elején az Eötvös térre száműzött 68-as obeliszk látható, amely a szolnoki gyalogezred hősi halált halt honvédjeire emlékeztetett. Érdekes a konflis utastere által takart kerek, bóbitás hirdetőoszlop is, amelyből több is állhatott a téren és a városban. Hogy mi lehet a ló fejénél az az üvegezett, fémszerkezet, rejtély. Ha tippelnem kellene, akkor egy belülről megvilágítható hirdetőoszlopot mondanék, amit nem sokkal a kép készítése előtt állíthattak fel.
Jobban megnézve ezt a hatvanéves fotót, az előtérben álló konflis bakja mögött észrevehetünk egy másik lovat is. Azt nem feltételezném, hogy magában várakozna ott, vagy 1955-ben valaki lóháton érkezett volna a múzeumhoz, inkább csak nem látjuk az obeliszktől a lóhoz tartozó konflist. A korabeli Kossuth tér ugyanis, mint a város valódi központja, a konflisok kedvelt várakozóhelye volt. Tehát lehet, hogy a rendőr által keresett kocsis ott van ezen a képen, csak éppen az obeliszk takarásában, egy másik bérfuvarossal beszélget.
