Feltételezésem szerint a hatvanas évek tíz legfejlettebb tőkés országának vezetőit vezeti láncon Johnson amerikai elnök Szolnok főutcáján. Mert bármilyen hihetetlen, a már eltűnt vagy átalakult házak előtt vonuló mozgó karikatúrák fotója 1965. május 1-jén készült a Kossuth téren.
Nem tudom, mennyire lehettek politikailag felkészültek a korabeli szolnokiak a még éppen csak terjedő televízió és az általában rossz minőségű fotókat közlő újságok idején, de a mából nézve merész vállalkozásnak tűnik a világpolitika akkori elitjének ilyen kifigurázása. Hiszen az egyébként tehetséges alkotóknak azt kellett feltételezniük, hogy a karikaturisztikus alakokat – pontosabban fejeket – a felvonulást nézők be tudják majd azonosítani, és így a láncos poént is megértik. Bevallom, bajban lennék, ha mondjuk nekem ma csak a G8 – azaz a gazdaságilag legfejlettebb országok – vezetőit kellene fotón felismernem, a NATO tagországokról nem is beszélve. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyok, hogy a ki kit vezet láncon demagógia a magyar külpolitikai kommunikáció és politikai humor kedvelt fordulata volt sokáig.
Az biztos, hogy a menetet Lyndon B Johnson amerikai elnök vezeti, akinek a felismerésében sokat segíthetett a jellegzetes amerikai – texasi – kalap, bár hozzá kell tenni, hogy az arcvonásai felismerhetőek. Ugyancsak rá lehet ismerni Charles de Gaulle-ra, Franciaország akkori köztársasági elnökére is, aki piros ruhában és horgas nagy orral lépked Johnson mögött. Tőle jobbra, a járda szélén két kalapos úr halad, akik közül az egyik minden bizonnyal Sir Harold James Wilson, brit miniszterelnök. Ha jól sejtem, rajtuk kívül Ludwig Erhard, az NSZK akkori kancellárja, továbbá Olaszország, a Benelux államok és esetleg Kanada és Japán miniszterelnökei menetelhetnek a képen, az akkori NATO főtitkárral egyetemben.
Persze Szolnokról nézve sokkal érdekesebb lenne tudni, hogy ki készíthette ezeket a fejeket 51 évvel ezelőtt. Illetve ki volt az a 11 szerencsés felvonuló, akik a kellemes májusi napsütésben magukra ölthették ezeket a kiváló jelmezeket.
Érdemes persze pár szót a megörökített házakról is ejteni, amelyek közülük ma már csak kettő van a helyén. A fotó bal szélén – a két piros nyakkendő úttörő kislány mögött – a Magyar utcát lezáró 77 lakásos társasház sarkát láthatjuk, aminek az alján ma is lottózó működik. Ami fölött még a klasszikus betűtípust és négylevelű lóherével kombinált logót használó fényreklámok láthatók. A mellett lévő erkélyes épület is áll még, igaz, a homlokzatát 1974 óta alumínium lapok borítják. Ez a Népbank 1907-ben emelt székháza, amiben a megörökített felvonulás idején a Magyar Néphadsereg helyőrségi klubja működött. A képen látható további épületek közül viszont egy sincs már meg, hiszen a közelebb láthatók helyén ma az Árkád áll, a távolabb, az út folytatásában lévők pedig a 4-es út kialakításának estek áldozatul a fotózás utáni évtizedben.
(A fotót 2013-ban kaptam Rita nevű olvasómtól. A képet Danka István tette használhatóvá. mindkettőjüknek köszönöm.)
